De már nagyban a Bika havában járunk, nézzük is meg, őt miről ismerjük fel?
"Április 21 és május 20 között a Nap a csillagjegyek második, a Bika jegyén halad keresztül. Ez a tavasz második szakasza - az első a Koshoz, az utolsó szakasza pedig az Ikrek jegyéhez tartozik. Ez a szépséges május, a zöldellő természet, a virágos mezők időszaka, ekkor jelennek meg az első gyümölcsök, a cseresznye, a szamóca, a málna. A friss növényzet, a bódító illat egy napsugaras világ képét tárja elénk, mikor a föld termékenysége konkrét értékekben, gazdag formákban fejeződik ki. A Bika csillagzat egyezményes jele egy kör, amelyen egy félkör nyugszik. Asztrológiailag értelmezve, a kör, vagyis a Nap által ábrázolt szellemi princípium felett az érzelmi, a lelki princípium áll, amelyet a nyitott félkör, vagyis a Hold ábrázol. A jel a bika szarvait is jelenti, mely a nemzőerő és a termékenység szimbóluma. A Bika uralkodó bolygója a Vénusz. A jelkép a Vénusz ösztönös, érző oldalát ábrázolja. Ez a Bika-Vénusz jellemzője, nem úgy a Mérleg-Vénusz esetében, ahol a jegyre inkább a szellemi elem a jellemző.
Vagyis, a Bika jegy a termőföldet, a jóságos anyát szimbolizálja. Azt a biztonságérzetet amelyet a föld termékenysége nyújt, a meggyökerezettség tudatát kelti bennünk. Mindenként női jegy, mégis - a szakértők szerint véletlenül - a Bika nevet kapta.
De épp az, hogy a hímnemű állatot választották megnevezésül, arra utal, hogy a jegy passzív, befogadó oldalát nem szabad túlértékelnünk. A Bikában van valami célirányosan határozott, éppenséggel merev állhatatosság, szívós kitartás és az átlagosnál nagyobb hatalomvágy.
S mi több, a Bika mindig is a nemzőerőt szimbolizálta.
A Bikák gyakorlatiasak, türelmesek, kiegyensúlyozottak és megbízhatóak. Ez egy földjegy, amit a kedves Vénusz bolygó ural. Te tudod csak élvezni igazán az anyagi jólét világát, a jó ételeket és a kellemes beszélgetéseket.
Nagyon fontos számára a pénz, a pénzügyi kockázat viszont nem összeegyeztethető konzervatív természetével. Egy született háztartási zseni, sosem vásárol semmit teljes áron. Fontosabb számára a minőség, mint a mennyiség. Szívesebben költ nagyobb összeget egy gondosan kiválasztatott, akár élethosszig is kitartó darabra, mint több olyan holmira, amik néhány éven belül elhasználódnak
A Bikák bőkezű emberek. Nagy örömet okoz nekik, ha adhatnak. Ha valami megzavarja a lelki békéjét, természetes birtoklási vágya felülkerekedik, féltékeny lesz és előbukkan az igazi Bika-természete. Ha felfedezi a rugalmasságban rejlő erőt, azt, hogy az emberek nem tárgyak, hanem sokkal fontosabbak, mint a világuralmi elképzelései, észre fogja venni, hogy a pénzen nem megvehető dolgok a legértékesebbek."
(források: jellemrajzok.com, www.ratalalsz.hu/horoszkop/bika)
Az ehavi kihívás - vagy inkább témakör és a bejegyzéseim nagyobb része is - e kettő körül fog forogni, a kérdésem tehát:
Nőként, anyaként milyen a viszonyod a (családi) pénzügyekkel, az anyagiakkal, milyen bevált trükkjeid, receptjeid, eszközeid vannak a család "tűzhelyének" ápolásához, a családi kassza gazdaságos(abb) kezeléséhez a hétköznapokban?
Nagy érdeklődéssel várom a bejegyzéshez az ötleteiteket!
4 megjegyzés:
Tinikém!
Most nagyon nehéz kérdést tettél fel!
Tudod, 22 éve vagyok egyéni vállalkozó, azóta egyszer sem kaptam a számlámra havi fizetést senkitől.
Ebből következően hullámzó a jövedelmem.
Így meg kellett tanulnom azt beosztani, és előrelátóan gondolkozni.
Különben nem is vagyok az a típus aki össze-vissza vásárol feleslegesen.
Van egy kockás füzetem, amibe mindent beírok, bevétel-kiadás oldalon és havonta összesítek. Így vagyok nyugodt, pontosan tudom, hogy meddig nyújtózkodhatok.
Vásárolni cédulával járok.
Kölcsönt soha nem vettem fel, ( kivéve lakáshitelt, de az még a szoc.-ban volt, akkor nem változtak a törlesztő részletek és volt fix állásom is)
Úgy gondolom, hogy előbb összerakom a pénzt, aztán vásárolok nagyobb lélegzetű dolgokat.
Amit még fontosnak tartok, félre kell tenni apránként egy kis biztonsági tartalékot, ami elegendő a család minimum fél éves megélhetésére.
Nálunk így történik a pénzügyek kezelése.
Persze ezzel a módszerrel meggazdagodni nem lehet, nekem az igazi gazdagságot a családom szeretete jelenti.
Azért húztam halasztottam a választ, mert ez nálam nehéz téma. Ne vagyok takarékos jellem. És ezt nem úgy kell érteni, hogy össze- vissza vásárolok, de ha bármit "megkívánok", legyen az ruha, wellness hétvége, síelés, éttermi vacsora, akkor nem sajnálom rá a pénzt.
Pedig mindenért megdolgoztam amim van. Soha nem kaptam senkitől pénzt, örökséget, semmit (hacsak nem a nagymamától elhozott váza vagy tésztaszűrő annak számít).
És mindehhez kaptam egy még költekezőbb férjet. Tehát nekem az a feladatom, hogy őt valamelyest visszafogjam.
Mi sajnos nem tudunk takarékoskondi, előre elrakni, gyűjtögetni. Egyikünk sem ilyen, és nem is inspiráljuk ez irányba egymást.
Vezettem én listát ! Nem is keveset. Utólag mindig átnéztem, mit nem kellett volna, mennyi maradhatott volna. Aztán mindig abban maradtam magammal (magunkkal), hogy minek is dologzom éjjel-nappal, ha ezt a mozit, ezt a vacsorát stb kihagyom.
És így megy ez hónapról, hónapra.
Ezen a téren tanulnom kell !
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Május hónap kihívása számomra nem kihívás volt, hanem felhívás, hogy ezen a téren van még mit tanulnom... Szerintem egy kihívás attól is kihívás (felhívás :-) ), hogy ráébreszt valamilyen """hiányosságra""", amivel az embernek esetleg még dolga van, fejlődnie kell azon a területen, megoldandó feladata van. Az önismeretnek pedig éppen ez (is) volna a lényege..., hogy felismerjük, ráébredjünk arra, amin változtatni érdemes, ill. tisztában legyünk az értékeinkkel, amiben igenis jók vagyunk - és ezt tudatosítsuk is.
Számomra a májusi feladatban az előbbin (tanulás, változtatás) van a hangsúly. Úgyhogy köszönöm a ki(fel)hívást, ezúttal is. :-))
Köszönöm szépen az állandó "három testőr" válaszait!;-)))
Röviden én is megírom, amit ezzel kapcsolatban magamban összeszedtem:
Én azzal tudok magamnak évek óta biztonságot adni az anyagiak terén, ha minden hónap elején _egyszer_ átszámolom, milyen bevételeink és kiadásaink lesznek várhatóan és mindenkor ahhoz igazodom. Először a hitelek, csekkek, kötelességek, ez _nagyon szigorúan_ - és aztán marad, ami marad. Volt már, hogy ez nagyon kevés volt, de akkor is és azóta is mindig teszek belőle félre - pedagógus koromban vagy a gyed alatt előfordult, hogy ez csupán 5000 ft volt egy hónapban, de "csakazértis"!:-) (Egyúttal megtapasztalatm hogy minden körülmények között igenis lehet spórolni!) Ami marad, azt viszont nem számolgatom utána, hanem nagyjából elosztom heti szintre - én így könnyebben tudok számolni, de ez egyéni - és bizony szemérmetlenül felélem!;-) Ez így nagyon kellemes és kényelmes, ugyanis nem egész hónapban kell minden egyes kiflinél gondolkodni, hogy ezt most megengedhetem-e magamnak és folyamatosan a pénzzel foglalkozni, hanem költhetem bátran, mert pontosan tudom, hogy ami maradt, az van és azért van, hogy jól érezzem magam!:-) És még egyszer: ez soha nem függött attól, hogy éppen pontosan mennyi van. Mindig lehet és kell is ahhoz alkalmazkodni, amennyi abban a pillanatban adatott illetve amennyi (vállakozók esetén) legrosszabb esetben várható és addig "nyújtózkodni". A lényeg (nekem legalábbis), hogy ne kelljen aztán állandóan a pénzen gondolkodni, méltatlankodni, számolgatni, hanem egy ilyen egyszerű és egyszeri tervezéssel egy hónapra le van erről a gond.
Megjegyzés küldése