2010. április 6., kedd

Stresszoldás a Kossal



Ó, hát mi más is lehetne...?;-) A Kos a saját napjegyem és a stresszoldás az egyik kedvenc "terepem" (talán nem véletlenül, hiszen dolgom volt és van vele...:-)) - így arra gondoltam, hogy az ehavi kihívás nem is csak igazán kihívás, inkább egyfajta "hónap témája" lesz inkább. Ez annyit jelent, hogy úgy tervezem, a bejegyzések többsége így vagy úgy ehhez a témához fog kötődni.

De nézzük, hogy hogyan kapcsolódik össze a hónap jegye a témával?

"A természet a téli pihenõ után erõktõl duzzad. Mindenbõl az életigenlés árad. A Nap egyre melegedõbb sugarai létrehívják az apróbb csírákból a kis növényeket, a madarak fészket raknak. A természet lüktetõ erejét érezzük a Kosban. A Kos energiái hatni akarnak, õ az élet, a minden erõt magába fogadó.

A Kos ezzel a hatalmas, duzzadó erõvel keresi azokat a lehetõségeket, ahol énségét valamilyen módon kihangsúlyozhatja. A Kos a dolgok kezdésében éli át önmaga fontosságát. Ezért másra kevésbé figyel, és minden kezdetben egy önmegméretési aktust lát. Ezért számára minden akadály egyértelmû kihívás, megméretés, tehát gondolkodás nélkül belevág. Õ csak gyõzhet. El sem tudja képzelni, hogy esetleg le is gyõzhetõ. Nem hátrál meg semmi elõl. Nem ismer kétséget önmagában, hiszen arra született, hogy bizonyítson. Egyik alapelve, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. De nem hogy holnapra nem halasztja, hanem még aznap a lehetõ legkorábban kívánja elkezdeni. Mindennek elébe megy. Képtelen várni. Nincs türelme. Ahogy a legtöbb asztrológiai könyv írja, fejjel megy a falnak. Nem mérlegel, nem elemez, gondolkodás nélkül belevág, mert nem akar semmibõl kimaradni. Mivel õ a kezdet, így számára még minden tapasztalat egy új élmény, és ezért az élet számára nem más, mint az elménygyûjtések lehetõsége. De nemcsak a tettek embere, a szellemi dolgokban is ugyanilyen hévvel és lendülettel mélyed el, viszont amilyen elánnal fog hozzá bármihez, olyan hamar képes abbahagyni. Létének egyik fõ értelme, hogy sok mindent éljen át, tapasztaljon meg, tehát sok ideje nincs, ha egyetlen erõs rohammal elvégezte a rá váró feladatot, akkor azzal tovább nem foglalkozik, mert várja az új lehetõség, az új élmény és minden, ami az újdonság varázsával hat rá.

A múlt sosem érdekli, hiszen elõtte áll a csábító jövõ. Élete örök száguldás, rohanás. Ezeknek a szavaknak: higgadság, türelem, kitartás, megértés, tolerancia, értelmét nem fogja fel, hiszen nem képes várni. Egész élete olyan, mintha le akarna késni vlahonnan ezért dupla erõbedobással rohannia kellene, hogy le ne maradjon valamirõl.

Túlzottan stresszes életvitele álmatlanságot okozhat. Gyakrabban érik nem várt balesetek, mint általában a többi jegy szülöttét. Anyagcseréje gyors, ezért az elhízástól nem kell tartania.

Uralkodó bolygója a Mars, amely felelős a mellékvesék, az izomrendszer és a vér megfelelő áramlásáért és működéséért."


Íme tehát a feladat a Kosok számára és kihívás mindenki másnak a kos-oldala kiegyensúlyozására:

Te mit teszel a stresszes helyzetekben a lazításért, hogyan győzöd le a túlpörgést, hajszoltságot, hogyan kapcsolsz ki? Milyen gyakran és mennyi időre van szükséged erre? Mennyire figyelsz a lazításra napi/heti/havi szinten? Ezen kívül pedig: tegyél ebben a hónapban valamit tervezetten és tudatosan a lazításért és meséld el nekünk, hadd tanuljunk belőle! (Lehet olyan új dolog is, amit eddig még soha nem próbáltál - ez volna az igazi!;-))

Mesélhetsz nekünk megint megjegyzésben ehhez a bejegyzéshez vagy küldhetsz nekem e-mailt is, várom!:-)

4 megjegyzés:

izmiri írta...

itt a hónap utolsó napja, és mindent csináltam csak nem oldottam a stresszt, így nagyon nincs miről beszámolnom - tudom ! pont nem ez volt a él, hogy hajtsunk egész hónapban, de az élet már csak ilyen

DE

azért elmondanám, hogy azzal, hogy a tavaszi idő (sőt lassan nyár) tombol, elkezdődött a baráti összejövetelek, találkozók, kerti bulik időszaka ÉS a személyiségemhez ezek hozzá tartoznak, így én most ezt tekintem a havi stresszoldásomnak, és jó volt :-)

kérdezted, hogy általánosságban mit használunk, tekintünk pihentetőnek magunk részéről:

első, ami eszembe jut a masszázs, az nekem nagyon bejön, de sajna erre sincs elég időm mostanában

másodszor a puzzle, ami nagy hobbim, és volt, hogy hónapokig dolgoztam egy-egy képen 4-5000 darabot pakolásztam össze, az agyam teljes mértékben kikapcsolja, egy más világba, más látásmódba visz át. két éves gyerekkel a lakásban, elkülönített szoba hiányában ez a hobbi lehetetlen. most 20-50 darabos puzzle a sláger nálunk :-) de alányom örökölte a puzzle rajongást, ezt bizton állíthatom

harmadszor a jóga, melyet volt szerencsém 1-1,5 évig heti legalább egy, inkább két alkalommal művelni. milyen jó is volt ! sajnos erre végképp nincs időm mostanában, egyedül, cosport nélkül képtelen vagyok rá

de majd eljön az én időm újra !

Tina írta...

Köszi! Az biztos, hogy a jó társaság és a napfény nagyban hozzájárul a lazításhoz, a jókedvhez!:-)

A saját személyes tippjeim:

Jó, ha van az embernek 1-2 hobbija, amibe akár naponta 10-30 percre belemerülhet, mert sokszor több nem is kell. Legyen az olyan egyszerű dolog, mint az olvasás, a rajzolás, valamilyen testmozgás (a jóga, a hastánc is tökéletes), a lényeg, hogy ne kelljen sok "kellék" hozzá és szinte bármikor bele lehesen merülni. És persze lehetnek más hobbik, amelyek idő- és eszközigényesebbek esetleg, de ezeket érdemes a már néhány órás szabadidőre tartogatni és sem magunktól, sem a körülményektől nem szabad elvárni, hogy ez napi szintű elfoglaltság legyen, mert az csak felesleges plusz stressz! Tényleg maradjunk napi szinten az "egyszerű" hobbiknál!

Nekem ilyen például az olvasás, a vonaton szoktam munkába menet és hazajövet fél-félórát olvasni - soha ennyit még nem olvastam, mint mostanában!:-) Teljesen lefedi a munka és otthon közötti "átmenetet", ki-(át)kapcsol egy másfajta tempóra, rögtön el tudok lazulni. A scrap az időigényes fajta, ennek heti-kétheti egyszer tudok nekikezdeni, addigis gondolatban tervezgetek, hogy mit hogyan fogok megcsinálni, ha oda jutok és kifejezetten "ünnep", amikor leülök aztán alkotni, általában végig mosolygok (ezt nemrég figyeltem meg) és különös gonddal készülnek aztán az oldalak.

Jó néha ilyen kis szertartásokat tartani magunknak, számomra még egy ilyen, ha a kedvenc kosztümös filmjeim vagy krimijeim közben a szép teáskészletemből teázhatok 1-2 nyugodt órát.:-)

Visszetérve a legelejéhez, éva hozzászólásához, a társasági, családi programok is nagyon-nagyon feltöltőek, a lényeg, hogy ilyenkor ne várjunk el semmi "tökéleteset", hadd alakuljon magától a program, ne méltatlankodjunk és idegeskedjünk, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elterveztük (ez nem pihenés akkor, hanem csak plusz stresszgyártás), csak egyszerűen élvezzük, hogy azokkal vagyunk, akik fontosak nekünk!:-)

Vera írta...

A stresszoldást én tulajdonképpen két vonalon űzöm..., az egyik - nevezzük így - a hagyományos stresszoldás: ilyen a masszázs, vígjáték nézés (ezt nagyon ajánlom :-), nekem leginkább ez vált be), továbbá szeretem körülvenni magam finom illatokkal, lehet ez illóolaj, füstölő, de a színeknek is megvan a poz. élettani hatása számomra, ha éppen stresszes vagyok. Vagy éppen jó beülni egy kávézóba egy finom habos cappuccinóra, akár egyedül akár barátnővel. Szeretek olvasni (erre mostanában kevesebb időm jutott, de az év második felétől bepótolom! :-)), szeretem a történelmi regényeket/filmeket (VIII. Henrik és I. Erzsébet korában játszódóakat elsősorban), de a mélyebb tartalommal bíró olvasmányok is ki tudnak kapcsolni.
Hastánc, vagy egy séta a közelben lévő (gyalog 5 perc!) Csónakázó-tónál, ez mind-mind feltölt, lazít, kikapcsol. Forró-illatos-habos fürdő, és közben elfogyasztani egy pohár finom bort. Egy jó színházi előadás..., annyi minden van..., amivel segíthetünk magunknak a jobb közérzet érdekében, és azért, hogy a napi stresszt levezessük, és kiegyensúlyozottak legyünk.

A másik vonal pedig számomra a munkámhoz kapcsolódik, használom és alkalmazom saját magamon is a kineziológiában tanult korrekciókat, ha úgy adódik. Ide most azt írhatnám le, amit a múltkori tévéműsorban már elmondtam, nem ismétlem magam, úgyis tudod milyen gyakorlatokra, feladatokra gondolok! :-)

kajkokati írta...

Elgondolkoztam, hogy mit is teszek én a lazításért?
Tudatosan semmit, de ösztönösen nagyon sokat.
Ez, egy folyamat, amit saját magadnak kell megtanulni.

Mikor a gyerekeim kicsik voltak, rengeteget aggódtam.
Később tele voltam félelmekkel a vállalkozásom miatt.
Képes voltam éjszakákon át rágódni, évekig folyamatos stresszben éltem, a dolgok meg alakultak maguktól és valahogy minden megoldódott.

Mire elmúltam 50 éves, rájöttem hogyan lehet ezeket a dolgokat kezelni és túllépni rajtuk, mielőtt betegségeket okozok magamnak.
Nehezen, de sikerült szembenézni önmagammal, mert önmagunk megismerése rengeteg fájdalommal jár, és akkor rájövünk a válaszra, hogy mi-miért történik velünk.
El kell tudni fogadni az életünket, hiszen mi tettük olyanná amilyen.

Szerencsére, most elmondhatom, hogy a folyamatos stresszoldás szakaszába értem.
Pozitívan kell mindenhez hozzáállni, fontos a jókedv a lelki derű.
Naponta nevetni egyszer-kétszer egy jó nagyot, hogy az élet humoros oldalát is lássuk.
Érzem a családom szeretetét és ez boldoggá tesz.
2009. szeptembere óta járok tornázni hetente kétszer, ami nagy kikapcsolódást és ellazulást nyújt.
Második éve látogatom rendszeresen a „Tündérligetet”, minden hónapban kiváncsian várom a következő kihívást, mert minden olyan feladat amivel sikeresen megbirkózunk építi az embert és nem rombolja.
Sok zöldséget, salátát, könnyű ételeket eszem vacsorára, és minden este egy kis édességet. Lefekvés előtt egy jó forró fürdő, ami teljes lazítás számomra, utána egy jó alvás.

Ezek szerint én így tudok lazítani és legyőzni a stresszes helyzeteket.