2011. március 31., csütörtök

Köszönet nyílt levélben

Kedves Nőtársam!

Nem ismerjük egymást, csak névről, kölcsönösen. Én a Te hírlevél-listádon, február óta Te is az enyémen. Még a foglalkozásunk is hasonló: elakadt embertársainknak próbálunk irányt mutatni, ha hozzánk fordulnak.

A legutóbbi hírleveled után, annak tartalmából kiindulva egyértelműen úgy tűnt a számomra, hogy végigcsináltad a március elsején kiküldött, ingyenes otthonrendszerező programomat, amely itt nálam még most is bárki számára elérhető. Februárban sokat dolgoztam rajta, fordítottam és "magyarítottam", kicsit átalakítottam Toni programját, amit anyag végén természetesen be is linkeltem, valamit további képeket kerestem az anyaghoz és a képek készítőit szintén mind felsorolom az anyagom végén. Sok munkám volt tehát vele, nagy lelkesedéssel készítettem az olvasóimnak, így azután igazán örülhetek neki, sőt, megtisztelőnek érzem, hogy valaki nemhogy végigcsinálta, de saját, fizetős programként ezt rögtön március végén meg is hirdeti, saját honlapon, saját termékként. Számomra pedig tényleg örömteli, hogy így - ingyen vagy sem - talán még többekhez eljut ez az egyszerű, de nagyszerű program.

Bár a reklámjaidból hiányoltam a hivatkozást, hogy "xy programja alapján végigrámoltam a lakást és most Neked is megmutatom, hogyan csináltam", de ez bizonyára csak valami véletlen lehet és biztos vagyok benne, hogy az értékesített anyagodban már benne lesz Toni linkje és az enyém is, csak tényleg amúgy hivatkozásképpen, ötletadó forrásként. (Köszönetet nem kell mondani érte.:-)) Hiszen azt nem feltételezem, hogy ahogyan a reklámodban gondolatokat és félmondatokat vettél át tőlem, ugyanígy az anyagodban is az én szavaim köszönnek majd vissza. Biztosan hozzátetted Te is a magadét, csak azután értékesíted és ez így van rendjén. Gondolom, Számodra is magától értetődő az, hogy legalább mi, akik segítőnek, mentornak érezzük és mondjuk magunkat, mutassunk példát tartásból, fair playből, etikából.

Köszönettel:
egy nőtársad

2011. március 28., hétfő

Fehér - vagy mégsem?

A "Leány gyöngy fülbevalóval" a színeivel és képeivel az egyik legszebb film, amit valaha láttam. Ebben kéri a festő a lányt, hogy nézzen ki az ablakon, aztán megkérdezi tőle, vajon ő milyennek látja a felhőket? A lány pedig nem csak a fehéret vagy maximum a szürkét látja, hanem a kéket, rózsaszínt, zöldet is a fehérben...










(Ezúttal Janne Peters képeiből válogattam: http://www.jannepeters.de)

2011. március 24., csütörtök

Szegény gazdagok

Van a fényűző hatású bútoroknak és a kopott, shabby-szerű miliőnek egy igen vékony határmezsgyéje, ami mindig elvarázsol: ez első pillantásra még szinte romantikusnak tűnik, de meghökkentő ellenpontként a háttérben a máladozó vakolat valahogy mindig egy mélyről feltörő drámát, komoly lelki bugyrokat sejtet. Itt csak szélsőséges emberi jelenetek játszódhatnak le, semmi megszokott, semmi köznapi, semmi, ami fekete vagy fehér. Itt semmi sem az, aminek látszik... Az inspiráló, fantáziának szárnyat adó képek egy fotósoknak és filmeseknek helyszíneket (házakat, kerteket, stúdiókat) kínáló cég honlapjáról származnak. Én belevesztem...:-)








 

 
(fotók: 1st-option.com)

UPDATE: Tegnap láttam "A király beszédét" és szerintem az első kép mintha... de persze az is lehet, hogy tévedek.:-) Mindenesetre a film maximálisan alátámasztja az efféle miliővel kapcsolatos, a bevezetőben írt érzéseimet...:-))

2011. március 20., vasárnap

Fehér és színes

Akkor játsszuk most azt, hogy ha már lila meg zöld, maradjunk is egy időre a szokatlan párosítások vonalán! (Csak kreatívan, ugye, hiszen a kreatív emberekben jelen vannak az ellentétek. Éljünk hát velük!:-))

Folyatatom rögtön ezzel, én még szedegetem fel az államat a földről, annyira irtóra tetszik: íme, egy svéd designer hölgy otthona, aki odavan indiáért... A letisztult, jeges fehér világ és a buja kelet találkozása. Egyszerűen varázslatos!:-)





(forrás: http://swedishantiques.blogspot.com)


2011. március 18., péntek

Padlizsán és olíva

Most pedig evezzünk könnyedebb, tavaszváró vizekre!

Nálunk például lakásfelújítás lesz egy hónapon belül. Elsősorban nappalifestés, bútorcsere, új színek, kis hangulatváltás. Szeretem a mostani málna-krém párosítást is (főként, hogy a Párommal mindketten föld eleműek vagyunk), de ez már a harmadik lakás az elmúlt 6-7 évben, ahol ugyanezt a színvilágot élvezzük. Sok minden változott azóta, így most végre hozzáidomítjuk ezekhez a környezetünket is.

Inspirációként a véglegesítettük a padlizsán és olíva párosítást, szeretjük. És abban is megegyeztünk, hogy majd a felújítás utáni bulin stílusosan ezek az alapanyagok lesznek a mediterrán menü legfőbb összetevői.:-)))

Ha van jó padlizsános-olívás receptetek, ne tartsátok magatokban!:-)

2011. március 9., szerda

Március 9.

"Amilyen a március kilencedik napja, olyan lesz az egész hónap folyamatja."
És Neked milyen lesz a hónap folytatása?

2011. március 7., hétfő

"Az élet nem probléma...

"(...) Ha problémaként tekintesz rá, rossz úton közelítesz felé. Az élet rejtély, amely arra vár, hogy megéld, szeresd és megtapasztald."
(Osho)


2011. március 3., csütörtök

Ejtőernyő

Charles Plumb az Amerikai Haditengerészet vadászpilótája volt Vietnamban.

75 bevetés után egy föld-levegő rakétával lelőtték repülőgépét. Plumb katapultált, ejtőernyőjével földet érve az ellenség fogságába került. 6 éven át egy Észak-Vietnami börtönben tartották fogva. Túlélte a kegyetlen megpróbáltatást, manapság előadásokat tart ott szerzett tapasztalatairól.

Egy alkalommal, midőn Plumb, felesége társaságában egy étteremben volt, egy másik asztaltól felállt egy férfi és asztalukhoz lépve ezt mondta: „Ön Plumb! Ön vadászpilóta volt a Kitty Hawk repülőgép anyahajón Vietnamban. Önt lelőtték!”
„Hát ezt meg honnan a csudából tudja?” kérdezte Plumb.
„Én hajtogattam össze az ön ejtőernyőjét.” válaszolta a férfi.
Plumb szinte megnémult a meglepetéstől és a hála érzésétől. A férfi kezet rázott vele. Majd ezt mondta: „Azt hiszem, működött a dolog!” Plumb helyeselt: „Pontosan így volt. Ha az ön által hajtogatott ernyő nem működött volna, most nem lennék itt.”

Plumbnak nem jött álom a szemére aznap éjszaka, állandóan erre a férfira gondolt. Azt gondolta, hogy miként festhetett tengerész egyenruhájában ez a férfi; fehér tengerészsapkában, hátul egy gallérral és lefelé kiszélesedő tengerésznadrágban. Vajon hányszor láthatta, miközben még csak oda se köszönt: ’Jó reggelt, hogy van?’ vagy valami hasonlót, hiszen vadászpilóta volt, ő meg csak egy tengerész. lumb végiggondolta, hány hosszú órát tölthetett ez a tengerész egy hosszú fából készült asztalnál a hajó gyomrában rejtőző fülkékben, amint gondosan elrendezi az ernyők vásznait és precízen összehajtogatja az összes ernyő selymét, kezében tartva ezáltal minden alkalommal a sorsát valakinek, akit még csak nem is ismert.

A következő előadásán Plumb feltette hallgatóságának a kérdést: „Az önök ejtőernyőjét ki hajtogatja össze?”
Mindenkinek van valakije, aki elvégzi számára azt, amire szüksége van a nap folyamán. Azt is hangsúlyozta, hogy sokféle „ernyőre” volt szüksége, amikor az ellenséges terület felett lelőtték: szüksége volt testi, lelki, mentális, valamint érzelmi „ernyőre” egyaránt. Amíg biztonságba nem került, ezekbe a segítő támaszokba kapaszkodott.

Néha a mindennapok gondjai, kihívásai közepette nem vesszük észre, hogy mi az, ami igazán fontos. Néha elszalasztjuk azt mondani: szia, kérlek vagy köszönöm. Megtörténik, hogy nem gratulálunk valakinek valamilyen vele történt nagyszerű dologhoz, nincs pár kedves szavunk, vagy nem teszünk valami kedves dolgot csak úgy, minden különösebb ok nélkül. Ahogy eltelik ez a hét, ez a hónap, ez az év, vedd észre azokat, akik a te ernyőidet hajtogatják!

2011. március 1., kedd

Melyik?

Melyik szól most Rólad? Melyik szólít meg? (nagyítsd!)

Mindenki úgy örül a tavasznak, ahogyan én??:-)))


(képek innen: http://www.mabelandrose.com, http://www.pompomemporium.com, http://angelninascottage.com)