Elsőként Katitól:
"Visszagondolva a 2009-es évemre, három megvalósult esemény jut eszembe, ami a múlt évben sikeresnek mondható.
Röviden: 2004-2005. évben elvégeztem egy számítástechnikai szoftverüzemeltető tanfolyamot, melynek a végén sikeres OKJ. vizsgát tettem.
Igazából a virtuális világ érdekelt, és egyszerűbb elsajátítási formát nem találtam hozzá.
Ennek gyümölcseként sikerült 2009. januárjától egy nyugdíjkiegészítő tevékenységet találnom, mely havonta egy heti elfoglaltságot nyújt, számítógépes adminisztrációs munka formájában.
Ezek lennének a valódi sikereim."
Drága Kati, én azért a rajztanfolyam eredményét sem hagynám ki...!;-)
---
Vera összekötötte a sikertörténetet a Vízöntő-kihívással és annak "csakazértis"-sztorijával. Nagyon tanulságos, sok erőt lehet meríteni belőle!
"Ha a tavalyi évet áttekintem siker szempontjából, akkor két fontos területen történt változás: a magánéletemben, és a hivatásomban. Egy év távkapcsolat, és aztán több év együttélés után, tavaly áprilisban hivatalosan is összekötöttük az életünket a Párommal. :-)) És itt mindjárt a februári kihívás is kapcsolódik. Semmi olyat nem csináltam, amit előttem már jópáran ne tettek volna meg, azonban a mi családunkban ilyenre még nem volt példa, és én voltam az első, a "forradalmár", az "úttörő": titokban, mindössze két tanú jelenlétében házasodtunk össze... A család, barátok csak utólag tudták meg a nagy hírt. (Amit egyébként többnyire pozitívan fogadott mindenki, elfogadták és tiszteletben tartották, hogy a mi napunknak olyannak kell lennie, amilyet MI szeretnénk és nem olyannak, amilyet elvárnak tőlünk mások..., vagy ami "szokás". A család kicsit nehezebben békélt meg a "titok-esküvő" helyzettel, de már ők is túl vannak rajta.)
Szívből gratulálok!:-)
---
A saját tavalyi legsikeresebb hónapom pedig egyértelműen az október volt. Igaz, hogy egy nagy álmom, a londoni út még májusban teljesült, de nem lehet mindent egyszerre, így legalább eloszlott az öröm...:-)
Szóval az október... Rögtön a jobb agyféltekés rajztanfolyammal kezdődött, amit akkor először tartottam meg és kivételesen jól sikerült, pozitívak voltak a visszajelzések és nagyon kellemes hangulatban telt a négy nap. Utána került sor a helyi scrapbook kiállításunkra anyukámmal, amelynek megnyitójára nagyon sok barátunk eljött és ami egyértelműen egy nagy megtiszteltetés volt - én annak vettem -, hiszen a scrapbook számomra nem csak egy hobbi, hanem egyben egyfajta életfelfogás is, ami érdemes arra, hogy minél többen megismerkedjenek vele. Mind a tanfolyam, mind a kiállítás valahogy az elmúlt évek tanulásának, munkájának, megtapasztalásainak egyfajta igazi betetőzése és koronája volt, mint amikor egy időszak méltóképpen lezárul és egy új el is kezdődik egyben...
Amit mi sem bizonyít jobban, minthogy még abban a hónapban megfogant az az új kicsi élet is, aki várhatóan ez év júliusában érkezik közénk. Ő természetesen egyértelműen a tavalyi év legszebb ajándéka.
Hát, ilyen volt ez az október...:-)
6 megjegyzés:
Gratulálok a Picihez :)
Szívből gratulálok és további sikereket kívánok Neked! :)
:-)))))) Nagyon sok boldogságot Nektek!
E.
Hihetetlen és csodálatos, hogy láthatjuk a Babádat bent a pocakodban. Vigyázz nagyon rá.
A novemberi rajztanfolyam szerintem teljes mértékben a Te sikered, hiszen mindezt Te hoztad ki belőlünk.
Köszönöm!:-)
Kati, ezzel ugyan egyáltalán nem értek egyet;-), de azért ezt is köszönöm!
Gratulálok Tina és sok sikert kívánok a továbbiakban is!:)
Megjegyzés küldése