2010. február 2., kedd

Februári kihívás az idealista (?:-)) Vízöntő jegyében

Állítólag ők vannak legkevesebben a Világon, de ezt én személy szerint nem érzékelem, ugyanis a családban és a közeli baráti körben azonnal 7 Vízöntőt is fel tudok sorolni...:-) Ez valószínűleg nem jelent mást, minthogy dolgom van velük és azzal, amilyenek, érdemes tehát figyelnem rájuk és tanulnom tőlük. Ezt egyébként bárki megteheti: melyik az a csillagjegy, amelynek a szülöttei "nem hagynak békén", újra és újra felbukkannak körülötted? Ha egyel megszakad a kapcsolatod, "kapsz helyette" egy másikat? Akkor valószínűleg érdemes odafigyelni rájuk, hogy mit szeretnének tanítani Neked!

Nézzük akkor e havi főszereplőnk, a Vízöntő legfőbb jellemvonásait:



"Uralkodó bolygója, az Uránusz az eredetiség, az újítás, a modernizáció, a szabadság és függetlenség jelképe. Az uránuszi ember különc és ötletszerű, ennélfogva meglehetősen kiszámíthatatlan. A különleges, szokatlan dolgok villanyozzák fel, nagyon érdeklik a modern technika vívmányai és a tudományok. Mivel a változást jelképező Uránusz hatása alatt született, a Vízöntő a jövőben él. Az Uránusz gyakran idéz elő életében hirtelen változásokat, sorsfordulókat is. A Vízöntő pozitív töltésű, szilárd minőségű levegő-jegy. A szilárd minőség határozott jellemet eredményez, így a Vízöntő-szülött ragaszkodik ahhoz, hogy céljait az önmaga által elképzelt módon valósítsa meg, s ettől nehéz eltéríteni. Kitartóan véghez viszi amit elhatározott, vagy elvállalt, szívósan, állhatatosan küzd az eredményért. A levegő-elem intellektuális, szellemi és művészi érdeklődést és tehetséget ad, de ennek tudható be az optimista életfelfogás, a sokoldalúság, a változatosság és az újdonságok iránti szeretet. A levegő jegyekre jellemző még a közlékenység, a gondolatok és információk áramoltatása is. Szinte minden Vízöntő-szülöttben benne rejlik az isteni szikra, valamilyen kivételes adottság. Függetlenség iránti vágya erős, ezért a hierarchiát nem szereti, a korlátokat nem tűri, csupán saját elvárásainak szeret eleget tenni. Személyes szabadságához különösen ragaszkodik. Akarata erős, állhatatos, akadályt nem ismer. Legjellegzetesebb tulajdonsága az emberszeretet és a szociális érzék. Álmodozó, idealista, gyakran megfordul a fejében az a gondolat, hogy meg kellene menteni a világot. Szeretetreméltó és társaságkedvelő annak ellenére, hogy néha igényli az elvonultságot, amikor elmélyedhet gondolataiban. Általában sokféle embert ismer, ám veleszületett önállósága miatt nehezen alakít ki szoros kapcsolatot. A barátai mégis fontosak számára. Jellemző rá a kedélyállapot hullámzása, gyakran ingadozik feldobottság és lehangoltság között. Idegrendszere labilis."

Ugye, milyen könnyen ráfogjuk valakire, hogy bogaras, idealista, hogy szemben úszik az árral és "úgysem fog neki sikerülni"...?:-)

A kihívás:

Idézz fel egy (vagy több) olyan dolgot az életedből, amire azt mondták mások, amikor belefogtál, hogy "úgyse..." és aztán mégis sikerült! Amikor te voltál forradalmár, reformer, úttörő, idealista, álmodozó és végül nem bántad meg!

Az is tökéletes, ha a téma kapcsán ide egy megjegyzésbe leírod a saját történetedet vagy elküldöd nekem e-mailben, amit utána közzé teszek; de egy alkotással, scrapbook-oldallal, rajzzal vagy egy fotóval is "mesélhetsz" nekünk! Minden bele!:-)

***

Köszönöm a januári kihívásra küldött eddigi visszajelzéseiteket, de még várok, hátha érkezik több, mert egyben szeretném feltenni az összes tavalyi siker-sztorit!:-)

13 megjegyzés:

anaisz írta...

EZ egy nagyon jó ötlet, amit mondassz....

hogy azon jegy, ami elözönlíti az embert.. és újra és újra felbukkan... az tanítani akar valamit az embernek..

nagyon nehéz azonban rájönni, hogy mi is az pontosan.....

és az is nagyon érdekes dolog, hogy ki mely jegyeket szereti, kikkel találja meg az összhangot..

kikkel barátilag, kikkel szerelmileg...

a vízöntőkkel sajnos épp nem nagyon értem meg magam.. mert van két olyan tulajdonságuk is, ami az én személyiségmet irritálja.

persze, kivétel erősíti a szabályt :)

Mint ahogy az ikrekkel sincsenek jó tapasztalataim.. most mégis a legjobb barátom egy-két éve pont egy ikrek lett.

egy halak mellett. Barátilag mindig a halak találnak meg. érdekes ez..

vonzzalom bennem a skorpiók, maximum oroszlánok iránt ébred.. ( + a kecskék, és más sárkányok ) ...

én nagyon szeretem a csillagjegyes dolgokat.. mert ahogy megtudom, vagy felismerem, hogy mely jegybe tartozik az adott ember.. már egy csepp térképem van róla.. :) Legalábbis temperamentumát, főbb vonalait illetőleg.

Tina írta...

Anaisz,
"mert van két olyan tulajdonságuk is, ami az én személyiségmet irritálja." - lehet, hogy akkor megvan a tanulnivaló...?;-)

Vera írta...

Igyekszem még a héten elküldeni a januári kihívásra a levelem, és lehet, hogy egyben megküldöm a februárit is. A kihívást elolvasva szorosan kapcsolódik a kettő (mármint a két kihívás). :-)

muzsi írta...

Nem is tudom- van-e egyáltalán vízöntő az életemben. Nem tudok egyet sem felidézni. Na, ez mit jelent? :)
És a kérdésre? Sosem szülsz az első után több gyereket, annyira nem bírod a fájdalmat, mondta volt a kedves jó anyám, mert úgy bízott bennem. 3 gyerekem van :)

Tina írta...

Muzsi,
szerintem ne azt nézd, mi nincs, hanem hogy mi van (körülötted)...:-)

muzsi írta...

Ó, persze, csak épp a vízöntőt írtad :) És ez megakadt a fejemben, hogy milyen fura, hogy egyet sem tudok felidézni. bika van fontos az életemben, mit tanítanak vajon? :)

Tina írta...

Mi jut eszedbe először a Bikákról? Mi zavar Téged bennük legjobban?

muzsi írta...

A családcentrikusság. De ez egyáltalán nem zavar :)

Tina írta...

Akkor máris megvan, miben mutat példát Neked.:-)

Csillu írta...

Én is tele vagyok vízöntőkkel.Férjem, tesóm, szomszédok, barátok stb.:)
Biztos vagyok benne, hogy sokat kell tanulnom tőlük, de mindegyikőjük más nekem, nagyon sokszínűek a vízöntők, de azt mondják rájuk, hogy zsenik:)

A kihívásra pedig annyit tudnék írni, hogy a szűkebb családi körben mi voltunk azok, akik Pestről elköltöztek(én 25 évig éltem ott) és nem bántam/bántuk meg:)Tesóm is gondolkodik már azon, hogy 35 év után elköltözzön Pestről a családjával, de valakinek ott kell maradni anyuék mellett és ez nagy húzó erő.

kajkokati írta...

Tudod, Tini az én lányaim mindketten február 14.-én születtek. Tőlük tanultam a legtöbbet és már azt is tudom, hogy hol és mit rontottam el, amit másképp kellett volna.
Aztán Andikám első gyereknek kapott egy márciusit, most Ő mondogatja, hogy kezd megérteni engem. Hát ilyen ez az élet.

izmiri írta...

Nagyon sokat gondolkodtam, hogy mi lehetne a válaszom az e havi kihívásra. Nem nagyon tudtam megtalálni az igazit. Miért ? Valószínűleg, mert nem vagyok vízöntő típus. Bezzeg az öcsém,aki vízöntő: az ő újjító tetteit sorolhatnám :-)

Én inkább az aggódó, mindentől félő ember vagyok, nem kockáztató típus, így nehezen fogok bele dolgokba. Szerencsére, ha elkezdem, akkor az már szinte biztos, hogy kitartok és végig is csinálom. Azért egy példát mondok, ami sikerült. A kiírás szerint nekem kellene azt gondolnom, hogy ez menni fog, és másoknak azt mondani, hogy úgysem. Nos, nálam fordítva van. Én mondom, hogy úgysem :-)

Na és a példa:

4 éve már, hogy elindítottunk a férjemmel egy optikát. Előtte ő évekig nyaggatott, én nem mertem belefogni. Majd mikor együtt álltak a csillagok (hosszú történet), akkor meg hirtelen megcsináltuk. Az első lépéstől a megnyitó ünnepségig nem telt el 3 hét. Közben festettünk, padlóztunk, bevásároltunk, vitrint szereltünk össze éjszakánként, kirakatot rendeztünk :-)

Tina írta...

Köszönöm a beszámolókat!:-)

Nekem szerencsére olyan környezet adatott meg, ahol gyermekkoromtól bíztattak és dicsértek. Ritka (volt) az, hogy például egy-egy tanár vagy "jóbarát" nem hitt bennem, ha volt egy vágyam vagy tervem.

Egy dolgot azért találtam: a gyermekvállalásunk előtt voltak többen, akik a babavárás kapcsán somolyogtak a bajszuk alatt, hogy "majd meglátod, semmire nem lesz időd, ha gyereked lesz" vagy hogy "te sem fogsz aludni hónapokig", esetleg "magaddal már nem fogsz tudni foglalkozni" és a hasonló hitrendszerek, szerintem mindannyian ismerjük őket...:-) Utólag elmondhatom, hogy ezeknek 80-90% bizony egyáltalán nem jött be. Például a baba mellett kezdtem el blogolni (jelenleg 5 blogot vezetek), elkezdtem a scrappelést (fotóalbum-készítés), tudtam dolgozni, tanulni, tanfolyamokat tartani és kezelni, a férjemmel kettesben programot csinálni, barátokkal találkozni, utazni gyermekkel és később akár nélküle is - és még csak alig 3,5 év telt el...:-) Én úgy gondolom - részemről egyszerűen úgy döntöttem, hogy ez az én hitrendszerem a többi helyett:-) -, hogy a gyermek egyszerűen nem lehet akadályozó tényező az ember életében, hanem inkább kiteljesíti azt. A gyerek nem "helyettesítheti" a saját életedet, hanem egy nagyon-nagyon fontos része az életnek, de csupán egy része annak. Át kell rendezni a prioritásokat és az időbeosztást, ez igaz és igen fontos ahhoz, hogy ez működjön, de odafigyeléssel és tudatos hozzáállással szerintem minden megoldható. Legalábbis ez az én tapasztalatom.:-)