2009. május 30., szombat

Gyermeknapra

Úgy érkeztünk mindannyian, hogy nem volt szavunk.
Egyikünk se kérte mégis mind itt vagyunk.
Piciny magból kikeltünk mint nyíló virág.
(de) ahány ember annyiféle csodálatos világ.

Kisgyermekként tükörbe nézve magunkra ismerünk,
de gyakran felnőttként se tudjuk mit miért teszünk.
Megpróbáljuk megérteni a természet szavát,
De ahány ember annyiféle titokzatos világ.

Mindannyian mások vagyunk,
bár egyben másban hasonlítunk.
Mindannyian mások vagyunk,
(még) jó hogy van néhány közös dalunk.

Mindannyian vágyakozunk, hogy boldogok legyünk.
De nem tudjuk, hogy honnan jöttünk s hová érkezünk.
A lelkünk mélyén őrzi titkát a kék virág,
(de) ahány ember annyiféle csodálatos világ.

Mindannyian mások vagyunk,
bár egyben másban hasonlítunk.
Mindannyian mások vagyunk,
(még) jó hogy van néhány közös dalunk.

Ezen a földön mindannyian látogatók vagyunk.
Ha elmegyünk magunk után ki tudja mit hagyunk.
Tanítsuk meg gyermekeinknek a szeretet dalát,
(hogy) ahány ember annyiféle csodálatos világ.

Mindannyian mások vagyunk,
bár egyben másban hasonlítunk.
Mindannyian mások vagyunk,
(még) jó hogy van néhány közös dalunk.

(Halász Judit)



(fotó: www.szilvifoto.hu)

Nincsenek megjegyzések: