2009. május 3., vasárnap

Anyák napjára

"Már nem hiszel csodákban,
nem hallgatsz meséket,
baracklekvár édes
illatát nem érzed,
nagyanyó nem süt már
diós kalácsot,
s ajándékba nem kapsz
mást, csak a Karácsonyt.
Nem hajtod fejed már
szüleid ölébe,
nem kuporodsz könyvvel
fenyőfa tövébe,
kályha előtt álmos cirmos
nem dorombol. . .
Elveszett valami a gyerekkorodból.

De ő még hisz csodákban,
olvass hát meséket,
főzz be baracklekvárt,
üvegből egyétek,
nagyi helyett süss te
diós kalácsot, és
segíts, hogy legyen miért
várni a Karácsonyt.
Simogasd a fejét,
ha öledbe hajtja,
s játssz vele, nem kéri,
de hidd el, akarja,
öleld meg, ha ordít
teli torokból, és
visszatér valami a gyerekkorodból."

3 megjegyzés:

Rózsa írta...

Csak nem Te követted el ezt a verset?
:)
Amiatt gondolom, hogy se idézőjelben nincs, se odaírva, hogy ki írta...
Egyébként nekem tetszik! :)

Rózsa írta...

Bocs, most látom, hogy idézőjel mégiscsak van... :)
valahogy az előbb nem tűnt fel

Tina írta...

Nem, nem saját, egy másik blogból másoltam ki, sajnos szerző ott sem volt.