Hálás vagyok saját magammal kapcsolatban, és büszke vagyok rá, hogy belekezdtem egy kis közösség szervezésbe, és ennek van látszata, van eredménye. Ezt főleg én értem el, akik ebben nekem segítségemre voltak és vannak, azoknak is hálás vagyok! Azt mondták nekem, hogy közösséget szervezni nehéz, és nem egy hálás feladat, és ez így is van! Egyik nap örömömet lelem benne, aztán meg kesergek valamiért. De ameddig ez az elfoglaltság örömforrás egyben nekem, addig viszem előre a dolgot. Igaz nem egy nagy közösségről van szó, de 10 kisgyereket és szüleit összekovácsolja már ez a klub. Akit érdekel megnézheti, hogy miről beszélek:
Hálás vagyok azért, mert elkezdtem úszni tanulni, eddig csak evickéltem és ahol tudtam, hogy nem ér le a lábam ott megijedtem. A lányomat elkezdtük babúszásra hordani és mivel ott olyn feladat is van, hogy a víz alá kell meríteni, az elején nem tudtam jópofi képet vágni talán még ilyedség is kiült az arcomra, aztán jött egy lehetőség és elkezdem úszni tanulni, nem volt könnyű, mert az első órán nekem is vízbe kellett dugni a fejem és így átéltem amit a lányom, de most már egyre jobban megy és a lányommal is bátrabban vagyunk a vízben. Sok mindenre képes egy anyuka. Nem akartam, hogy a lányomnak is ilyen „fóbiája?” legyen ezért kezdtem el vele is és aztán magam is tanulni az úszást.
2 megjegyzés:
Hálás vagyok saját magammal kapcsolatban, és büszke vagyok rá, hogy belekezdtem egy kis közösség szervezésbe, és ennek van látszata, van eredménye. Ezt főleg én értem el, akik ebben nekem segítségemre voltak és vannak, azoknak is hálás vagyok! Azt mondták nekem, hogy közösséget szervezni nehéz, és nem egy hálás feladat, és ez így is van! Egyik nap örömömet lelem benne, aztán meg kesergek valamiért. De ameddig ez az elfoglaltság örömforrás egyben nekem, addig viszem előre a dolgot.
Igaz nem egy nagy közösségről van szó, de 10 kisgyereket és szüleit összekovácsolja már ez a klub. Akit érdekel megnézheti, hogy miről beszélek:
http://www.vardomb.hu/KozJatszohaz.php?year=2009&monthnum=10
http://www.vardomb.hu/KozSzulokKlubja.php?year=2009&monthnum=10
Hálás vagyok azért, mert elkezdtem úszni tanulni, eddig csak evickéltem és ahol tudtam, hogy nem ér le a lábam ott megijedtem. A lányomat elkezdtük babúszásra hordani és mivel ott olyn feladat is van, hogy a víz alá kell meríteni, az elején nem tudtam jópofi képet vágni talán még ilyedség is kiült az arcomra, aztán jött egy lehetőség és elkezdem úszni tanulni, nem volt könnyű, mert az első órán nekem is vízbe kellett dugni a fejem és így átéltem amit a lányom, de most már egyre jobban megy és a lányommal is bátrabban vagyunk a vízben. Sok mindenre képes egy anyuka. Nem akartam, hogy a lányomnak is ilyen „fóbiája?” legyen ezért kezdtem el vele is és aztán magam is tanulni az úszást.
Megjegyzés küldése