2010. július 11., vasárnap

11. nap

Próbáld ma a világot egy gyermek szemével nézni!

Gondolj azokra a dolgokra, amelyeket napi szinten természetesnek veszel és aztán fejezd ki a háládat minden magától értetődő dologért, az egészen alapvetőkért is, amelyek megalapozzák az életedet! Írd meg a gondolataidat, érzéseidet a szokott helyeken!

4 megjegyzés:

Vera írta...

Szóval akkor használhatom a sajátomat... XD szupi feladat, sokszor megyek így végig az utcán, városon, hogy "máshogy nézem", még magamhoz képest is. Az a legjobb mikor kizárod, hogy minden részletet ismersz, és úgy mész végig mint egy idegen! Az nagyon tanulságos tud lenni!

Bara írta...

Holnap fogom a mai feladatot is megírni, mert reggel elutaztunk és csak este jöttünk haza. Bár többször próbálom úgy nézni mostanában a világot a lányom miatt, de ez csak pár perc, aztán sajnos visszazökkenek. Holnap tudatosabb leszek.

Bara írta...

Nem volt egyszerű, de próbálkoztam, rácsodálkozni a világra, a növényekre, madarakra. Kislányommal együtt homokoztunk, kavicsokat szedegettünk és ahogy Ő megvizsgálgatta a dolgokat én is próbáltam, újra felfedezni az apró csodákat. A pihegő madarakat a diófa árnyékában, az élelmet gyűjtő hangyákat, felnőtteknek már gaznak számító kis virágot a fűben. Örülni mindennek. Jó érzés volt mikor ezeket a pillanatokat megéltem, de visszazökkentem többször.

Tina írta...

Örülök, hogy sikerült!:-)