2009. november 27., péntek

Lilahagyma lekvár

Először azt hittem, ez ugyanaz, mint a karamellizált lilahagyma, de nem. Ez tényleg édes lekvár a javából és közben isteni pikáns. És ennél nem lehet "nincs-rá-időm"-kifogás, mert magától megfő az egész, alig kell ránézni. Na jó, a hagymát tényleg fel kell vágni hozzá előtte...:-)

Hozzávalók (4 dl lekvárhoz):
1/5 kg lilahagyma
1 dl sötét balzsamecet
40 dkg cukor
1 csomag porzselatin

Elkészítés:
A hagymát félkarikákra vágva egy lábosban feltesszük főni a zselatinnal és balzsamecettel és megvárjuk, amíg teljesen megpuhul a hagyma (ez 40-45 perc is lehet). Már így is finom egyébként, jó kis savanyú-erős a cucc.:-) Utána belekeverjük a cukrot és igazából ilyenkor történik meg a csoda: mind az igazi ízét, a mézes állagát és a mélykonyak-színét ilyenkor kapja meg hirtelen a hagymafőzet, gyönyörű és illatos lesz. Kb. 8 percig kell főzni a cukorral és kész is.

Én próbaként most egy 4 dl-es üveggel csináltam, bejött.:-) Legközelebb kipróbálom a fentinél kicsit több ecettel és kevesebb cukorral, mert nem vagyok egy édesszájú fajta és ez így bizony azért elég édes lett. Alig várom, hogy kihűljön és megkóstoljam hidegen. Karácsonyi sültekhez, kacsa- és libacombhoz tudom elképzelni, de májas-zsíros kenyérhez is biztosan nagyon finom lesz.


2009. november 26., csütörtök

Feng shui tippek karácsonyra

Akinek a figyelmét a feng shui blogomban eddig esetleg elkerülte, az mostmár a Babafalván is elolvashatja a cikket:

:-)

A titkos kert

Kati olvasmány-élményével kapcsolatban nagyon igaz, hogy

"Minden alkalommal, mikor újraolvasunk egy könyvet, többet kapunk tőle, mert többet teszünk bele. Már egy más személy olvassa, így az egy más könyvvé válik."
(Muriel Clark)
Azt írja:

"Egy olyan könyvet választottam, melyet 40 évvel ezelőtt olvastam.
Többször gondoltam már, hogy elolvasom újra, most kapóra jött a feladat.
Hosszas keresgélés után megtaláltam a könyvespolc mélyén, ilyen állapotban.

Frances Hodgson BURNETT: A titkos kert – két kis kötet.

A történet:
Mary fiatalon elveszti szüleit. Indiában élt, elkényeztetett, nyafka, flegma lány volt, feketék szolgálták ki.
Egy távoli rokon fogadja gyámság alá Angliában, Yorkshirben.
Hatalmas, komor kastélyba kerül, mely 600 éves, a láp szélén épült, 100 szobája van, de a legtöbb be van zárva. Évszázados kert van körülötte, melynek egy része magas fallal van körülzárva. 10 esztendő óta senki nem járt ebben a titkos kertben.
Colin –a fiú- halálos betegnek vélt, a világtól elzárva éli örömtelen életét.
Mary magárahagyatottságában a nagy titoknak jön nyomára, hogy miféle gyógyító „varázslat” működik a titkos kertben?
Ha megnyitjuk agyunkat és szívünket a „ jó gondolatok” a szépség, a jókedv a tettrekészség előtt, akkor egyszeriben gyönyörű lesz a világ.
Ez a varázslat, mely a kedvetlen, morc lányból vidámat, a halálraítélt szerencsétlen Colinból egészséges, eleven fiatalembert csinált, kik egymásra találtak.

Nem ért csalódás az újraolvasás után. Érdekes, fordulatos, érzelmekben gazdag.
Most fogalmazódott meg bennem : A „varázslat” alkalmas arra, hogy megmutassa az utat az életöröm, a sikeres jövő, a boldogság felé."

2009. november 22., vasárnap

Gombok, papírok, szalagok - avagy képeslapok gyorsan, egyszerűen

Amit a címből kihagytam: 1-2 jópofa karácsonyi témájú pecsétet és egy festékpárnát is érdemes beszerezni hozzájuk, ezen kívül ragasztóstiftet, kétoldalú ragasztószalagot és pufi kétoldalú ragasztókockákat, de ezeken kívül tényleg semmi más nem szükséges és ezek aztán máshoz is kiválóak később (vagy eleve voltak szintén otthon).



Az első lap közepére nyomtam a mókás hóembereket, aztán körbedíszítettem őket különböző fehér gombokkal, mintha azok volnának az egyikük által dobált hógolyók és maradék színes szalagok alkotják a földet alattuk. Ezen a lapon mindent kis kétoldalú ragasztószalag-darabokkal rögzítettem.



A másik, "tilitolis" laphoz a tippem, hogy valami olyan mintájú pecsétünk legyen, amilyen mintájú színes papírral aztán dolgozunk, úgy nem lehet elrontani. Igen, a sínen ide-oda tolható rajta a csomag.:-) A lap technikai leírását itt találjátok, tényleg nagyon egyszerű, de igen látványos a végeredmény.

Örömmel várom a blogolvasók képeslap-ötleteit!:-)

2009. november 20., péntek

Mobilátok

A mobiltelefonok és a mobiltechnológiák egy szörnyû kórt terjesztenek, veszélyeset és alattomosat, olyat, amire még a horrorfilmek készítõi sem mernek gondolni, sõt, borzasztóbbat és félelmetesebbet, mint amire az orvostudomány valaha fel tud készülni. Gyógyszer nincs rá, védõoltás nincs rá, csak egyetlen gyógymódja van, de az fájdalmas és nagy önuralmat igényel. A kór neve: miértnemveszedfelitisz. Rövid neve: MNVF.

Terjesztõi: ismerõsök, barátok, rokonok, szülõk, akik egymást fertõzik és felülfertõzik azzal, hogy ezt a randa kórt természetes velejárónak, csak egy kellemetlen mellékhatásnak tekintik. Ha megfertõz minket a kór, akkor a következõ tüneteket tapasztaljuk magunkon:

- Ha csörög, zizeg, zenél a mobilunk, azonnal lázas kutakodásba kezdünk, és szinte úgy küzdünk a megtalálásáért, mint az utolsó korty vízért a Földön.

- Megtalálva rá sem nézünk a kijelzõre, azonnal megnyomjuk a zöld hívásfogadó gombot, és belelihegjük a mikrofonba: Igeeeen?

- Ha nem találjuk meg a mobilunkat, miközben csörög, a kétségbeesés határára sodródunk, és közben dühöt érzünk.

- Magunkkal visszük a mobilt olyan helyekre is, ami ellent mond a józan észnek is: ágyba, WC-re, házasságkötésünkre, keresztelõre, hogy bármikor, bárhol elérhetõek legyünk, mert ha nem lennénk azok, akkor...

- Ha elérhetetlenné válunk akár térerõ hiány miatt, akár a mobiltelefonunk otthonfelejtése miatt, akkor masszív depresszióba süllyedünk, és mindent megteszünk, hogy mielõbb szeretett mobilunk mellett lehessünk, térerõhiány esetén pedig akár akrobatikus képességeinket is latba vetjük, csak, hogy használhatóvá váljon imádott kütyünk.

- Ha hívunk valakit - és ez már a nagyon súlyos miértnemveszedfelitisz jele - és az illetõ nem veszi fel, akkor hosszas káromkodásba kezdünk, hogy aztán pár pillanat múlva már azt képzeljük a hívott félrõl, hogy éppen vérben fagyva leheli ki a lelkét valahol. Holott õ csak még nem kapta el a miértnemveszedfelitiszt! És nekünk semmi jogunk megfertõzni ezzel!

- Ha az elérhetetlennek hitt partner végre felveszi, akkor a legenyhébb kérdés, amivel letámadjuk, az a "Minek neked mobil???", mintha bizony jogunk lenne számon kérni bárkitõl is, hogy miért nem akart velünk szóba állni az adott pillanatban. De a legtipikusabb kérdés ez: MIÉRT NEM VESZED FEL? Innen ered a betegség elnevezése.

- A miértnemveszedfelitisz krónikus változatában szenvedõk éjjel-nappal hívásra és hívásfogadásra készen állnak, és ha vasárnap este 10kor jut eszükbe telefonálni, akkor bizony megteszik, tekintet nélkül arra, hogy a hívott félnek éppen kisgyermekei vannak, vagy csak pusztán egyszerû, hétköznapi magánélete, amiben nincs helye éjszakai telefonhívásoknak, még akkor sem, ha egy fertõzött egyedtõl érkeznek.

- A nem fogadott hívások a miértnemveszedfelitiszben szenvedõk számára olyanok, mint a fogyókúrázók számára a hízás. Hiszen éppen ez ellen küzdenek folyamatosan, mindig, minden pillanatban elérhetõek, bárki hívja õket, felveszik, hát egyáltalán nem azt érdemlik az Mobilverzumtól, hogy az õ készülékükön nem fogadott hívások legyenek. Borzalom!

Te megfertõzõdtél már?

Netán ismerõseid fertõzõdtek meg ezzel a kórral és folyamatosan azon küzdenek, munkálkodnak, hogy téged is a kór uralma alá hajtsanak?


Hogyan küzdesz az ellen, hogy ne nõjenek a fejedre a telefonodban lévõ telefonszámok mögött megbújó emberek?

(forrás: hosnok.hu)

2009. november 18., szerda

Narancsos-korianderes briós (Andreától)

Bár a múlt heti kézműves-nap felhívással ezt tulajdonképpen már megtettem, azért most megteszem "hivatalosan" is: az idei Karácsonyi Készülődést ezennel megnyitom!:-) Úgy tervezem, hogy innentől az ünnepekig túlnyomórészt erről fognak szólni a bejegyzéseim: téli hangulatú receptekről, (saját készítésű) ajándékokról, saját és a neten talált ötletekről, amelyekről úgy érzem, ide kívánkoznak. A karácsony ugyan az elsődleges apropó, de inkább legyen tágabb értelemben az év végi összegzés, pihenés, egymás felé és magunk felé fordulás ideje ez, amikor igenis tudatosan és előre tervezve szánjuk több időt saját magunkra és a szeretteinkre is! Bármennyire elcsépelten is hangzik mindez, azt gondolom, nincs ember, akinek erre ne volna igénye és szüksége.:-)

Az első téli hangulatú ajánlatom rögtön egy recept, amelyet az elmúlt hétvégén próbáltam ki és remekül sikerült! Már a nevéről tudtam, hogy fantasztikus lesz és ez be is igazolódott, úgyhogy megy ez is a tavaly készített és ezentúl egyre bővülő "Családi Karácsonyi Nagykönyvbe"!:-) A külön szép a dologban, hogy egy barátnőmtől kaptam a receptet és egy másik baráti kört örvendeztettem meg a kész sütivel...:-) Aki jóban van a kelt tésztával, az nem tudja elrontani!:-)

Narancsos-korianderes briós

25-30 dkg liszt
1 zacskó sütőélesztő
1 dl tej
2 tojás
5 dkg vaj
1 narancs héja
fél teáskanál őrölt koriander
5 dkg porcukor
1 teáskanál barna cukor
csipet só

Az élesztőt felfuttatjuk a langyos cukros tejben. A liszthez hozzárakjuk a porcukrot, a narancs héját, a koriandert, 2 tojást, az olvasztott vajat és az élesztős tejet, majd jól eldolgozzuk. Félórát meleg helyen kelesztjük. Egy muffinformát kivajazunk. A tésztát 12 részre osztjuk, minden részből csinálunk egy nagyobb és egy kisebb golyót. A formába belerakjuk a nagy golyót, rá a kicsit. Tojással megkenjük. 200 fokon kb 20 perc alatt kész.


2009. november 10., kedd

Alkossunk együtt!:-)

Akinek kedve van hozzá és ideje engedi, tartson velünk egy kis karácsonyi kézműveskedésre!:-)

(katt a képre!)

2009. november 8., vasárnap

Tízmilliószoros nap

A tibeti hagyományok szerint négy olyan nap van az évben, amikor az energiák tízmilliószorosan hatnak vissza ránk, ebben az évben az utolsó ilyen nap 2009. november 9-én lesz. Minden amit gondolunk, mondunk, teszünk, tízmilliószoros erővel hat vissza ránk.



Ezeken a napokon az energiák jóval erősebben hatnak, mint máskor. Ilyenkor érdemes arra gondolni, amit szeretnénk, hogy megvalósuljon az életünkben. A negatív érzelmeinket, gondolatainkat pedig könnyebben elengedhetjük. A tisztítások, gyógyítások, elengedések is 10 milliószoros erővel hatnak, azaz minden nagyon gyorsan megteremtődik. Ezért ezeken a napokon a legjobb, ha már reggel kinyilvánítjuk mit szeretnénk elengedni, ill. megteremteni az életünkben, és elképzeljük, átéljük (a nap folyamán akár többször is), amint már be is következett, meg is valósult. Igyekezzünk, hogy az öröm, a harmónia, a béke és a szeretet járjon át bennünket egész nap, és ezeket az érzéseket terjesszük ki családunk tagjaira, barátainkra, az emberiségre, minden élőlényre, és a Földre is. Képzeljük el, hogy a Föld és a rajta élők egészségesek, a harmóniát, a békét és a szeretetet árasztja minden, és mindenki!
Ha valamit "teremteni", elérni szeretnénk az életben, ezeken a napokon mindenképpen gondoljunk rá sok-sok pozitív érzelemmel! Ha negatív érzelmek, gondolatok merülnek fel bennünk, nyilvánítsuk ki, hogy elengedjük őket!
A nagy terhek feloldását is érdemes erre a napra időzíteni.
Az évnek ennek a néhány napján tegyünk meg mindent, amiről azt kívánjuk, hogy 10 milliószoros erővel hasson! Legyen ez akár a legkisebb hétköznapi vágy (pl. kiegyensúlyozott hétköznapok, szerető család, egészség, sikerek stb.), de lehetnek globális gondolataink, kívánságaink is.

November 9-e továbbá a hármas kapu első napja, annak aktivizáló energiáival. A hármas kapu-energia a belső transzformációt és ezáltal az újjászületést fogja segíten, valamint a legfontosabb életbeavatások megélését, átdolgozását, a hozzá kapcsolódó blokkok oldását.

A három kapu:

1. A halál kapuja, s vele az elmúlás, veszteségek feldolgozása, az elengedés és a továbblépés lehetősége, a félelmekkel való szembenézés és azok oldásának lehetőségét adja, mely előkészíti az újjászületést, az átlépést egy újabb életszakaszba, magát az előrelépést, a fejlődést és a feloldódást.

2. A transzformáció kapuja, s benne a változás (és a válság, a krízisek), a fejlődés és a vele járó bizonytalanságok, türelmetlenség felszámolásának lehetősége. Az érzelmek megélése, kifejezése az örömtől a haragig. Az időtlenség, a feloldódás tanításai.

3. A születés kapuja, s vele az újjászületés, megújulás lehetősége, az ezekhez kapcsolódó megélések blokkjainak oldásához kiváló lehetőség. Az én megtapasztalása és kifejezése.

(forrás: spiritualisebredes.blogspot.com)

2009. november 6., péntek

Hogyan végezzünk lomtalanítást Önmagunkban?

Klassz és egyszerű módszert találtam, nagyon hasonlóakat a stresszoldás során is szoktam használ(tat)ni. Tessék csak kipróbálni!

---

Én úgy szoktam csinálni, hogy meditációban először átgondolom, hogy:
  • Mely dolgokra van szükségem, és melyektől szeretnék már megszabadulni?
  • Mi az ami az enyém, és mi az, amit másoktól vettem át?
  • Mi az, ami hátráltat, akadályoz, és mi az, ami előbbre visz?

A kapott válaszok alapján elég jól képbe jövök, hogy mit kellene kidobnom.

Ekkor elképzelek egy ablakot a belső világom falán, amelyet kinyitok és elkezdem kidobálni a feleslegesnek ítélt tudattartalmakat. Ezt el is képzelem, és látom, ahogy kézzel, lapáttal, majd egy szállítószalaggal kiszórok minden haszontalant, a saját világomon kívülre.

Ezt csinálom úgy 5-30 percig, mikor mennyi kell a nagytakarításhoz, majd becsukom az ablakot és átgondolom a történteket, befejezem a meditációt.

Pár hetente, vagy havonta egyszer elvégezve ezt a gyakorlatot, jelentős mennyiségű "szeméttől" tudunk megszabadulni. Megéri.

---

Szerintem is!:-)

Forrás: onmegvalositas.hu