Aki "helyzetben van", annak az első sokkban nehéz, néha szinte lehetetlen kilátni a gödörből. Emberből vagyunk, könnyen úrrá lesz rajtunk az elkeseredés, amin nagyon nem könnyít, ha az embernek mondjuk már gyermekei is vannak... De aztán egyszer muszáj továbblépni és haladni.
Bízom benne, hogy néhány barátomnak legalább kicsit segítenek az alábbi sorok!
(Kattints rá, úgy olvasható!)
1 megjegyzés:
Nincs olyan jel, amit most idetudnék biggyeszteni, hogy kifejezzem azt az érzést, ami bennem volt és van, a cikk hatására.
Megjegyzés küldése