Részlet a mai hírlevélből:
1. Lapszemle
Nők Lapja (2009. március 18.) A válság pozitívumai
A Nők Lapja aktuális rovatában a válság néhány aspektusáról beszélnek szakértők. Számomra már az pozitívum, hogy vannak, akik a pozitívumot keresik a válságban is. Ez példamutató. Tóth Linda szerint például a válság hatására fejlődni fog a pénzügyi kultúránk, az ügyfeleknek kedvezőbb lesz a szabályozás és előtérbe kerül majd a minőség. Remélem így lesz. Sőt, azt remélem, hogy még messzebb jutunk. Messzebb jutunk, mert a pénzügyi kultúra fejlődése mellett elgondolkodunk néhány nagyon fontos alapkérdésen is.
Egyébként a válságok idejében a lakosság erősebben takarékoskodik és a megtakarítások is nőnek. Ez talán meglepő, de mindig megfigyelhető folyamat. A keresetek csökkenésének ütemét a fogyasztás visszafogásának üteme meghaladja. Ritkábban és jóval meggondoltabban cseréljük le a tartós fogyasztási cikkeket, megfontoltabban fogunk bele az építkezésekbe stb. Az így megmaradó összegek pedig növelik a megtakarításaink. A megtakarítások, ha lassan is, de a bankrendszerbe kerülnek vissza, ahonnan a gazdaságba. Ez a folyamat pedig fellendítheti a beteg gazdaságot (amennyiben nincs ár/bér csökkenési spirál).
Van miben reménykedni és nem csak lehet, de jó is a pozitívumokat keresni. Talán ez indította meg az amerikai tőzsdét is, ahol ez a március 1974 óta a legnagyobb emelkedést hozta 1 hónap alatt.
Meglepetés (2009. március 19.) Kérdések a magánnyugdíjról
Miből lesz nyugdíjunk? Egyre aktuálisabb kérdés. Egyrészt látható, hogy az állam nem tudja megoldani a nyugdíjkérdést, másrészt a válság a takarékoskodók megtakarításainak egy részét is elvitte.
Mi lehet a megoldás? A megoldás az, hogy elfogadjuk, magunknak is gondoskodnunk kell a nyugdíjas éveinkről. Mégpedig mihamarabb, mert hamarosan az egészségügy is a nyugdíjrendszer sorsára jut: ha részben is, de át kell venni a felelőséget az államtól, anyagi értelemben is.
A nyugdíj esetében 4 alappillérről beszélhetünk. Az első a társadalombiztosítás, amiről jobb nem is beszélni (kötelező, de nem tudhatjuk a hozamát, nem örökölhető és egyre kisebb az esélye, hogy legalább annyit visszakapunk, amennyit betettünk).
A második a magánnyugdíjpénztárak. Lassan egyre átláthatóbbak lesznek ezek a pénztárak. Egyre több kérdésben dönthetünk magunk és örökölhető, így biztosan családban marad a megtakarított összeg.
Az önkéntes magánnyugdíjpénztár lényegében megegyezik a magánnyugdíjpénztárakkal, az egyetlen különbség, hogy itt minden önkéntes.
A legnagyobb szabadságot a NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla) adja. A NYESZ esetében minden befektetésről közvetlen magunk dönthetünk (hiszen ez egy befektetési számla), így a hozam és a kockázat is a mi felelőségünk, örökölhető is. Az egyetlen megkötés az, hogy csak nyugdíjkor vehetjük fel a megtakarításokat."
1 megjegyzés:
bizony, a pénzügyi kultúra teljes hiányáról hosszasan, nagyon hosszasan tudnék mesélni "bankos" eseteimmel színesítve a történetet
Megjegyzés küldése