Nagyszombat estéjén tehát elkezdődik Jézus föltámadásának ünnepe. A tüzet ősi módon dörzsöléssel, csiholással újra meggyújtják és megszentelik. Az esti harangszó a böjt befejezését jelenti. Néhány helyen szokás az ételszentelés is.
Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
Hagyományok, népszokások:
- Nagyszombaton új vizet töltöttek a keresztelő edényekbe és megszentelték.
- Néhol kimentek a forrásokhoz és azokat is megszentelték.
- A Nyárád menti reformátusok és unitáriusok között azonban még ma is gyakorolják a nagyszombat éjszakai határkerülést, melynek lényege az, hogy nagyszombat estéjén a bűnbánati istentisztelet után papot, királyt, csapómestert választanak.
- Nagyheti énekeket énekelve körüljárják a határt és megtisztítják a határban lévő kutakat és forrásokat, megigazítják a határdombokat és imádkoznak a tavaszi esőkért és a jó termésért.
- Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.
- Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem.
- Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
- A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki.
- A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.
- A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.
- Ősi néphagyomány, a Húsvét hajnalára virradó Jézus-keresés, amely szokás keveredik a határkerülés mozzanatával.
- Székelyföldön a búzába rejtett Krisztus-szobrot kellett megtalálni a keresőknek. Néhány vidéken éjjel vonultak ki a keresők, mert úgy hitték, majd amikor felkel a nap, abban megpillanthatják a húsvéti bárányt, Jézust.
- A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...).
- Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.
(forrás: www.csaladinet.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése