2009. február 12., csütörtök

Rend a hűtőben is

Éva választott "sutja" rámolás előtt és után...:-)

"Íme végrehajtottam a feladatot. Ezzel már nem kapkodunk annyira, mint az előző hónappal, pedig nem árt :) Én az a típusú ember vagyok - sajnos -, aki ha rendet rak először a felszínen, a látható helyeken teszi azt. És az gyakran energiám elfogy a szekrényajtók mögötti, fiókokbeli rendezgetés előtt. Néha porallergiára fogom, néha fáradtságra, azaz magyarázat mindig van. DE ha egyszer elkezdem, nincs kímélet. Nem rakosgatok felesleges dolgokat - főleg mióta egy kedves oktatóm erre tanított :-))) (jé, ez én volnék!:-) a szerk.) - repül minden, ami már haszontalan !
Most a hűtőszekrény ajtajában található két polc került sorra, ahol a gyógyszerek sorakoznak főként. Mióta gyermek van a háznál még sűrűbben járunk patikába, és halmozódnak az egyes szerek. Továbbá hátrányosan sújtott helyzetben vagyunk, mert a szemorvos férj hol ilyen szuper, hol olyan nagyon jó szemcseppeket kap ajándékba, bemutatkozó céllal gyógyszerforgalmazóktól. És az is a hűtőben landol. Persze időnként jól jön - főleg allergiás időszakban - de gyakrabban szelektálhatnánk. Most, hogy már nem fért be a köhögésre vásárolt lándzsás útifű, ideje volt a rendrakásnak. A lejárt cseppek, krémek elkülönített helyen landoltak, holnap majd leadjuk egy patikában. Fellélegzett a hely, és én is ! :) Szóval lehet, hogy február végéig újabb eredménnyel jelentkezem."



PS: "Most mondta Okan, hogy azt üzeni, kéri, hogy jövő héten az legyen a feladat, hogy a zoknis fiókját rakjam rendbe :) de szerintem ez lehetne a férjek feladata, nem ? :-)"

:-)))

3 megjegyzés:

Mónika írta...

Én is pont tegnap raktam rendet a hűtőben, de nem mertem lefotózni. Az ember ezzel a feladattal úgy van, hogy talán kicsit "szégyenlős". Nem? Pedig tudom nem kellene annak lenni.

{Hana} írta...

Az a helyzet, hogy én meg hónapok óta pakolok ;-)) Dobozok között élünk, nincs bútor, szóval ha nem rakok állandóan rendet, 1 nap alatt káosz lesz :D És egyszerűen nincsen kedvem lefényképezni... de majd még meglátjuk ;-)

Tina írta...

Hű, hát én pont a költözések során fotóztam mindig legtöbbet before-after-t!:-D

Mónika, ja, hát igen, van, amit nehezen vállal fel az ember...;-)