2010. december 17., péntek

"S ne csak így decemberben"... (Szilvitől)

Szilvi nem ért a blogoláshoz, így engem kért meg, hogy az Általa az olvasóknak ajánlott idézetet és két verset feltegyem ide. Utána lesz még két kérdés is, amire kérem, hogy válaszoljatok, ha van kedvetek elgondolkodni rajta!


Pohárnok Jenő: Karácsonyfa alatt
(ezt nagyanyámék énekelték Karácsonykor, máshol nem is hallottam)

Eljött a nap, mit várva-vártunk,
Az égen csillagfény ragyog,
Jézuska fáját ím' elhozták
A halkan szálló angyalok.

Köszönjük neked, édes Jézus,
Hogy szíved minket így szeret,
S az angyalok dalával együtt
Dicsőítjük ma szent neved!

S ha elmúlik majd a karácsony,
Te akkor is maradj velünk,
Míg élünk, ezt a kis családot
Szeresd, ó édes Istenünk!

---
Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

---

"Mennyi adományt, mennyi kegyelmet, mennyi csodát ajándékoztál nekem (Uram). Eljöttél, hogy itt élj és itt szenvedj az én testemben, én Tebenned, Te énbennem. A nagy misztérium. Köszönöm Atyám!"
(Pio atya)

A kérdések pedig:

Szerinted mit jelent JÓL szeretni?

És Te mit ünnepelsz Karácsonykor?

4 megjegyzés:

L.Julcsi írta...

Jól szeretni:ott lenni mikor szükség van rám,meghallgatni,megérteni,tapasztalni hagyni,tudni elengedni,...

Nem vagyunk vallásosak,nekem a Karácsony a Család ünnepe,és a szereteté.

Schulcz Veronika írta...

Jól szeretni: azt jelenti (számomra), hogy úgy szeretem a másikat, ahogy NEKI szüksége van rá...
A legtöbb ember beleesik abba a "hibába", hogy úgy szereti a másikat, ahogy azt szeretné, hogy őt szeressék. De ez a saját szeretetnyelve, és a másik embernek is az a szeretetnyelve vajon...?

Tina írta...

Hálás vagyok Szilvinek a szép versekért és az elgondolkodtató kérdésekért! Azt hiszem, számomra az előző két válaszban benne van a "jól szeretni"-re a válaszom: megpróbálni _önzés nélkül_ szeretni. Abban van elengedni tudás, megértés és a másik szeretetnyelvén beszélés is, vagyis a maximális másik felé fordulás, bármi önös érdek nélkül.

Mi év közben, családi ünnepek alkalmából sokszor összejövünk, bár nem nagy a család - a Karácsony egy alkalom ebből a sok közül. Annyiból kiemelt mégis talán, hogy mindenki mindenkitől kap valami figyelmességet, van egy bevált "forgatókönyv", bevált menüsor és mindig valami újdonság is (ezt általában én viszem, pl. egy újfajta süti:-)) és apró jópofa szokásaik, amelyek "csak a mieink", ettől nagyon meghitté, személyessé, bensőségessé válik ez az ünnep és az a pár óra együttlét. A szüleim nagyon rugalmasak, nem egyszer fordult elő - és valószínűleg a jövőben is lesz így, idén is -, hogy a Szenteste egy vagy több nappal későbbre csúszik, akár a két ünnep közé, ha előtte máshol ünneplünk (ezentúl már négyesben, itthon), de ez soha nem csorbított még a közös ünneplésünk szépségén.:-)

Piglet írta...

Első kérdésre egy idézettel válaszolok :)

‎"A szeretet engedi, hogy a másik legyen. Óvatosan, törődve, vigyázva, de a szeretet csak azt akarja, hogy a másik legyen, úgy, ahogy van. Hogy
az lehessen aki, ami." [Feldmár András]

A karácsony nekem egy hagyomány. Szeretem a fát, a díszeket, a csak ilyenkor készülő sütiket, a szaloncukrot, az ajándékozást. És! kifejezetten utálom a családi végigvonulást. Nekem 25-e maga a rémálom. A műhangulat, műszeretlek, műáhítat - na ez nem kell. Éppen ma fogalmaztam meg, hogy számomra az ideális karácsony egyrészt sok-sok- barátból és velük való bulizásból állna, meg max. a szűk családból - gyerek, szülő, nagyszülő.