2009. szeptember 10., csütörtök

Egy veder szeder



A hétvégén még éppen elcsíptem a szederszezon végét és vettem belőle piacon 1,5 kg-t. 6 üveg lekvár lett belőle. A gyors megoldást választottam, 1 kg befőzőcukorral (amiben már zselatin is van) összefőztem és egy teatojásban 5-10 percre belelógatott rozmaringág és citromhéj tette pikánssá.



Ezt írják még erről a gyönyörű színű gyümölcsről:

A szeder nemzetségen belül a szeder fajok igen elterjedt, mérsékeltövi növények. Észak-Afrikában, Európában és Észak-Amerikában, illetve Ázsia Európához csatlakozó területein vadon is élnek. Csak európai fajokból több mint százat különítettek el. Hazai kertekbe körülbelül a XIX. századtól került be, nem csak gyümölcsként, de tüskés védősövényként is kedvelt. Az amerikai növénynemesítők munkáját dicséri a tüskétlen szedrek megjelenése, ami nagyon fellendítette termesztését. Az USA-ban például a tüskétlen változatok elterjedése óta többet termelnek belőle, mint málnát, mert gyümölcse kevésbé érzékeny, jobban szállítható, nem penészedik és kiválóan alkalmas élelmiszeripari feldolgozásra.



Az érett szedret legjobb frissen fogyasztani. Vitamin- és antioxidáns tartalmának legnagyobb részét a friss gyümölcshús rejti. Jellegzetes, zamatos íze jól illik különböző tejtermékekkel készült ételekbe, gyümölcslevesbe, joghurtba, tejszínhez, süteményekhez. A gyümölcsből lekvárt, dzsemet is főzhetünk, amit később szintén felhasználhatunk natúrjoghurthoz keverve vagy süteménybe. Remek szörp és szederbor, vagy likőr is készíthető belőle. Tartósíthatjuk mélyhűtve is, felolvasztva süteménybe, gyümölcslevesbe, fagylaltkehelybe főként vaníliafagylalt mellé nagyon ízletes.



Magának a gyümölcsnek is van gyógyhatása. A gyümölcslé segít vérszegénység lázas meghűlés, rekedtség, hangszálproblémák ellen. Ha leveléből teát szeretnénk készíteni, május és augusztus között gyűjtsük és szárítsuk az ép leveleket, amiből 1 teáskanálnyi felaprított levelet öntsünk le 2-3 dl forralt vízzel.

(forrás: www.hazipatika.com)

Szederbor

Hozzávalók:
5 kg szeder
1 kg cukor

Elkészítés:
A szedret először mossuk meg, jól zúzzuk össze, és adjuk hozzá a cukrot. A masszát 3-4 üvegbe osszuk el, amelyben majd erjedni fog. Napos helyre tegyük, ahol gyorsan erjedésnek indul. Néha keverjük meg. A bor 30-60 nap múlva fog megállni az erjedéssel, ekkor szűrjük le és töltsük üvegekbe, majd zárjuk le.

(www.tutireceptek.hu)


2009. szeptember 6., vasárnap

Régiből újat

Gondoltam, keresek néhány ötletadó képet a havi kihíváshoz. Nézzétek csak, mennyi jópofaságot lehet készíteni maradékokból, "hulladékokból"!

Tárolódobozok - családi fotókkal bevont konzervdobozokból:



(katherinemariephotographie.com)

Varródoboz tojástartóból:



Gyertyákat készíthetünk maradék gyertyákból, ezeket felolvasztva és régi fémdobozokba öntve:



Szárított-préselt fűszernövényekből sok mindent lehet, fel lehet őket használni scrapbook-oldalakhoz vagy képeslapokhoz, ezen kívül készülhet belőlük illatosító tasakocska vagy kísérőkártya ajándékhoz...




Virágtartó régi bakancsból:-):



Tároló-falvédő régi farmernadrágokból:



És a kedvencem, ami azért egy nagyobb projekt: egy régi polcocska gyerekek számára írótáblának, rajzsaroknak átalakítva...:-)



(képek: countryliving.com, allfreecrafts.com, homeideas.howtuffworks.com)

2009. szeptember 3., csütörtök

Madaras tábla

És máris, ilyen hamar!:-)

Klári munkája a szeptemberi kihívásra:

"Ez készült Tina "Készíts magadnak valamit"c.kihívására. A natúr fa táblát először fehérre mázoltam, ráfestettem az indákat meg a kis rózsaszin virágokat, aztán túl fehérnek tűnt, úgyhogy a kancsó sárgájával még egy kicsit rámaszatoltam. A feliratot üvegkontúrral készitettem, az ágat, meg a madárkát ragasztópisztollyal rögzitettem. Szárszón, a bejárati ajtó előtt mindig van valami dézsás növény, abban biztos jól fog mutatni."

2009. szeptember 2., szerda

"Ne várd, ...



... hogy visszakapj valamit, ne várd, hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet, hogy felfedezzék a tehetségedet, hogy megértsék a szerelmedet. Minden egyes ciklust le kell zárni. Nem büszkeségből, nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért, mert már nem része az életednek. Zárd be az ajtót, cserélj lemezt, takarítsd ki a házad, rázd ki a porrongyot. Felejtsd el azt, aki voltál, és legyél az, aki vagy."

(Paolo Coelho)

2009. szeptember 1., kedd

Az ősz és az írás



"Az
írás felséges dolog, az ember többé nem önmaga, mégis egy saját maga alkotta univerzumban mozog. Ma például egy őszi délutánon férfiként és nőként, szeretőként és szeretettként lovagoltam egy erdőn keresztül, sárga levelek alatt; és én voltam a lovakban, a levelekben, a szélben, a szereplőim szavaiban, még a vörös napban is, ami szerelemtől ittas szemeiket lehunyni kényszerítette."
(Gustave Flaubert)

Készíts magadnak valamit!



Hű, hát hamarabb elérkezett ez az ősz, mint hittük volna! Én legalábbis így érzem. Az idő nappal még nagyon szép, de azért a hűvös reggelek már jelzik, hogy valami változóban van...

Köszönöm a augusztusi kihívásra érkezett válaszokat még egyszer, örülök, hogy sokan belefogtak valami újba és kipróbáltak valami eddig ismeretlen dolgot!

A szeptemberi kihívás most végre ismét a kreatív, kézműves olvasóknak kedvez:

Készíts magadnak valamilyen mindennapi használati tárgyat saját kezűleg!
Lehet bármi, bármekkora és bármilyen technikával készült, de fontos, hogy aztán az utána napi szinten a hasznodra legyen. Gépesített segédeszközök és mások által készített tárgyak is használhatóak hozzá, átalakítani is lehet egy régebbi használati tárgyat, a lényeg, hogy a saját munkád benne legyen a végeredményben.

Izgatottan várom a fotókat, beszámolókat!:-)

2009. augusztus 28., péntek

Jobb agyféltekés rajztanfolyam

Örömmel jelzem, hogy ez év október 1-4-én jobb agyféltekés rajztanfolyamot tartok Budapesten!:-)

Miről szól ez a tanfolyam?

A tanfolyam célja kettős: egyrészt egy gyógyító, kreatív önismereti utazás, másrészt egy művészeti tanfolyam is.

Olyan technikákat fogunk alkalmazni, amelyek elősegítik kreatív énünk felszabadítását és a jobb agyféltekénk aktiválását, ami elengedhetetlen egy harmonikusabb, teljesebb élethez. Miközben megtanuljuk felismerni és tudatosítani is, hogy ez a kreatív jobb agyféltekés állapot milyen érzés és hogyan tudjuk használni, megfigyelhetjük magunkat rajzolás közben, ahol szembenézhetünk legbensőbb énünkkel is a rajzainkon keresztül. Jobb agyféltekés rajzolás közben a külvilág eltompul és egy fajta kellemes ellazító meditatív állapotba kerülünk, amely a fizikai testünkre is pozitív gyógyító hatással van. Ha valaki rendszeresen gyakorolja a technikákat, amelyeket a tanfolyamon elsajátítunk, akkor egy idő után képes lesz arra is, hogy képzeletből is művészi minőségi rajzokat készítsen vagy másfajta kreatív, művészi tevékenységek segítségével képes legyen jobban ellazulni, alkotni, egy újfajta minőséget élni abban, amiben szeretne.

Négy nap alatt mindenki "művész" lehet, ez eddig még kivétel nélkül mindenkinek sikerült, aki hajlandó volt megtapasztalni a "minden lehetséges" csodálatos érzését. A kreativitás és alkotás saját nagyszerűségünk dicsőítése. Hozzuk létre és erősítsük meg magunkban ezeket a képességeket a bennünk rejlő művész megtalálásával!

A tanfolyam 4 napos (csütörtök-vasárnap), minden nap 9-17 óráig tart, 1 órás ebédszünettel.
A tanfolyam legalább 4, maximum 10 fővel indul és előleg befizetésével tudod lefoglalni a helyedet szeptember 10-ig.

Kérésre szívesen küldök további részletes információkat e-mailben! (Elérhetőségem a profilomban.)

2009. augusztus 27., csütörtök

Egyik szitál, másik rostál...

Kihívás-teljesítés-eső a héten, kéremszépen! Csak ma 3 levél is várt a tárgyban...!:-)))

Érdekes, hogy nekünk nőknek mi jelent "most-aztán-megtettem-végre!"-teljesítményt. A kapott levelek alapján - ami persze nem szociális körkép azért - azt figyeltem meg, hogy egyrészt a fészek(rendbe)rakó-vonal, másrészt az "idő magamra"-téma került előtérbe elsősorban.

Rózsa kifest...

"Az augusztusi kihívásodra elküldöm az én "esetemet". Régóta esedékes volt már egy festés a lakásban. Először a fürdőszobát alakíttattam egy kicsit át (kusza gáz és fűtéscsövek) mert még február végén kaptam egy új mosógépet és az már kicsit nehézkesen fért el a régi jó kis Hajdu Energomat helyén, mert az olyan kis pici volt. :-) Lényeg, hogy miután elkészültek az átalakítással, belevágtam a fürdőszoba kifestésébe. Ehhez azért mertem végülis hozzákezdeni, mert előzőleg pár héttel ezelőtt a szomszéddal kifestettük a lépcsőház kb. 2/3 részét (a többi szeptemberben esedékes) és kiderült, hogy én is tudok ilyet, tehát nagy elánnal hozzáfogtam. Hát nem mondom, hogy tök egyedül olyan leányálom volt, de gyakorlatilag a ki és bepakolással, valamint az utómunkálatokkal együtt (takarítás) egy nap alatt kész lettem. Majd az előszoba és a konyha következett. Itt már volt segítségem a lányom és a barátja személyében. A neheze volt a konyha. Ott az derült ki, hogy falat vakarni és glettelni is tudok. :-D Most épp nagyon fáradt vagyok, de minden szép tiszta. Nem mondom, hogy tökéletes, de tudom, hogy mennyi munka van benne, úgyhogy a hibáival együtt szeretem az egészet és jó érzéssel tölt el ha körülnézek, hogy ez mind az én és segítőim ;-) munkája!"

Éva masszíroztat...

"Az volt a "feladatunk" augusztusra, hogy tegyünk valamit, amit nagyon szeretnénk már egy ideje. Nekem azonnal a gumiköteles leugrás jutott eszembe, mert azt úgy 15 éve mondogatom, hogy szeretném kipróbálni. De mivel egyáltalán nem tetszik az, hogy egy daruból ugorjak, annál inkább az, hogy egy szép környezetben, víz felett egy hídról, így sajna ezt nem tudtam megvalósítani egy hónap alatt. Amennyire én tudom, legközelebb Ausztriában vagy Horvátországban lehet ezt megtenni. Remélem egyszer meg tudom ezt oldani, és merszem is lesz hozzá.

Így a feladat egy igen kellemes, kényelmes végét fogtam meg. Thai masszázson vettem részt egy órán keresztül. Erre is nagyon vágytam. Nem azért, mert még soha nem voltam, hanem pont azért, mert egyszer már volt részem benne (ajándékutalványt kaptam). Szuper dolog ! Kipróbálásra érdemes élmény. Nem egyszerű érzés az, hogy egy ember (még, ha oly pici is mint egy thai lány) áll a hátadon, és jól belenyomja a lábujját :-) Nyögtem rendesen. De a végére új ember lettem ! Így remélem, nem utoljára volt erre lehetőségem."


Ketten pedig jógáznak...!

Kati küldte:





Remélem, Kati nem haragszik meg azért, hogy picit indiszkrét leszek a korát illetően, de az ő példája nagyszerű arra, hogy nem csak 20-30 évesen lehet valamit elkezdeni, hanem bizony már nagymamaként is! Külön szívből gratulálok hozzá!:-)

Ez pedig Vera élménybeszámolója:

"Hát akkor az augusztusi kihívás: Egy jóideje terveztem már, hogy elkezdek jógázni. Úgy gondoltam az augusztusi kihívás megfelelő alkalom lesz arra, hogy ebbe bele is vágjak. Azt hiszem szerencsés vagyok, mert találtam egy olyan jógi mestert, aki már 25 éve ezzel foglalkozik, és a gyakorlatok mellett még arra is van ideje (és kedve), hogy egy kis elméleti részt is átadjon nekünk. Beszél nekünk a jóga különböző irányzatairól, táplálkozási tanácsokkal lát el minket, érdekes eseteket oszt meg velünk, ajánl nekünk irodalmat. Így persze nem egy órásak a foglalkozások...
Tudom, hogy a mai stresszes világban mekkora szükség van a meditációra és a relaxációra, a befelé fordulásra, arra, hogy lecsendesítsük az elménket... A jógi mestertől ennek a lehetőségét is megkapjuk az órák során, ugyanis a gyakrolatok és a hasznos tanácsok, beszélgetések mellett, többször van meditáció és relaxáció is, ami nagy élmény számomra. Úgy érzem, hogy a legjobb helyre kerültem. :-)
A mester elhivatottságát jelzi, hogy egyetlen fillért sem fogad el az órákért (!), csupán az utiköltségét álljuk mi tanítványok.
Képes beszámolóval sajnos nem szolgálhatok, mert valahogy úgy éreztem, hogy ez nem az a hely, ahol fotózni szeretnék...
Annyit jegyeznék még meg, hogy van még egy "akkor ebbe belevágok" tervem, de úgy néz ki, az augusztusra már nem fér bele, tekintve, hogy csak pár nap van hátra. De ami késik, nem múlik! :-)

Köszönöm a kihívást! :-)"


---

Mi többiek pedig köszönjük a jó kis tippeket!;-)))

2009. augusztus 25., kedd

Vadlesen

A saját válaszom az augusztusi kihívásomra egy rendhagyó magyar éjszakai szafari története egy dzsippel és egy vadásszal, ami már helyet kapott a családi blogunkban egy "Őrségi igaz mesék" című bejegyzésben, onnan idézek most. Két nagyon kedves barátnőmmel három mesebeli napot töltöttünk az Őrségben és a "tedd meg!"-ihletette történetünk mesés, harmadik személyben írt stílusban íme, így hangzik:

"A vadlesre vagy öt vadász is megjelent kísérőnek és igen sok szerencsét próbáló is összegyűlt. A fővadász beosztotta a népeket, hogy ki melyik vadászt kísérje saját autóval; ám a három leány nem volt rest, szemfülesen letagadták a saját autót és egy fiatal vadászhoz jelentkeztek utasnak egy dzsipbe. Hiszen ha már vadlesre mennek, legyen egy szakértő kísérőjük, akit kifaggathatnak az erdő titkairól! Úgy is lett: kis időbe telt ugyan, amíg a vadász a kísérő autósokat eligazította (a tévedésből őket követőket is...) és elosztotta a vadlesre a szerencsevadászokat, míg végül a három leánnyal egy külön vadlesre mentek, ahol aztán a végtelen Csend közepén ültek egy órán át, megcsodálva az egyre sötétedő Zölderdőt... A vadlesről egy "majdnem hallottunk talán egy sünt"-élménnyel másztak le, de ezzel a fiatal (mint kiderült, csupán 21 éves) vadász nem volt elégedett. A fejébe vette, hogy ha törik, ha szakad, ő bizony fog őzet, szarvast mutatni a három leánynak, így a már vaksötét erdőben a dzsipbe visszaülve egy igen hosszú útra indultak a fák közé. (Amit ők akkor még nem is sejtettek.) A dzsip úttalan utakon száguldva döcögött, a végtelen sötétségben a reflektor fényében csak a közeledő, majd látszólag előttük széthajló fákat lehetett látni és a méter mély autónyomokat a sárban, amiben csakis négykerék-meghajtással lehet közlekedni. Az autó néha akkorákat zökkent, hogy a Szőkehajú több alkalommal beverte a fejét a plafonba, de mit az neki. Sikítva nevettek a Rövidhajúval a hátsó ülésen, elfehéredett ujjpercekkel markolták a kapaszkodókat kétoldalt és közben folyt a könnyük. (Sminkelni kár volt.) A Barnahajú közben beszélgetett a vadásszal, aki elmesélte, hogy vadgazdálkodóként végzett nemrég és aztán visszajött a szülőföldjére vadgazdálkodni, az erdőt járja, eteti az állatokat, kíséri a vendégeket és tervezi, hogy kecskéket tartson majd egyszer és sajtot is gyártson - de itt akar élni, igen, igen. A vadász mutatott az erdő mélyén olyan tisztásokat, amelyeket élő ember nagyon ritkán látogat, ezeket vaddisznók túrták fel, a fákon egy méter magasságig nem volt se levél, se ág, ahogyan ezek az állatok közlekednek köztük. Aztán arra lettek figyelmesek az autó fényében, hogy szalmabálák húznak el mellettük: a vadász nevetve mondta, hogy persze hiszen most éppen egy szántóföld közepén hajtanak végig... Aztán vissza az erdőbe és hirtelen fékezés egy homokfal előtt, ami olyan volt, mintha leszakadt volna a fél erdő: itt szokták kipróbálni a fegyvereket, beállítani puskákat, a homokba lőnek vele, messze embertől, állattól. Végül szarvast, őzet is láttak a fák között, az állatok nem ijedtek el, inkább szinte mosolyogva köszöntötték a vadászt... A vadászt keresték a társai telefonon, mert már mindenki előkerült a vadles után, csak a vadász és a három leány nem, de ők csak keringtek és dörögtek végig a fák között, meg-megállva, megcsodálva az éjszakai erdő titkait, ide-oda rázkódva, sírva nevetve, egyszer még egy árokból is négykerék-meghajtással kikerülve. A vadász nem fogadott el egy fillért sem a kalandtúra után, pedig saját költségén fuvarozta a leányokat. Bizonyám. Az éjszakai csillagles utána sajnos a felhős ég miatt elmaradt, de a kalandok után a leányokat ez cseppet sem szomorította el."



(a kép csak illusztráció, http://www.home.earthlink.net/~harriscbi/jeep.jpg)