A saját novemberi olvasmányom az apai nagymamám egyik nagy kedvence. Évek óta áll a polcomon azzal a céllal, hogy egyszer végre kézbe veszem és eddig nem került rá sor. Ő az:
Nem divat mostanában az orosz irodalom, talán pontosan ez a másik oka - a családi vonatkozáson kívül -, ami miatt érdekel a történet. "A regény nyitó jelenete szokványos gyermektörténetet ígér: tengerparti nyaralóhelyétől búcsúzik a nyolc és fél éves Petya, egy odesszai tanárember fiacskája, mert - bármi fájó - vége a vakációnak, haza kell mennie. Katajev ezt az első, elégikus idillt is, a könyv sok más helyén is a gyermeki kisvilágot mély empátiával, ragyogó beleérzéssel eleveníti meg. A regény figurái akkor is felejthetetlenek lehetnének, ha valóban csak a gyermeki mindennapjaikat örökítené meg az író. Ennél azonban jóval többet tesz. 1905-ben játszódik a mű, az orosz forradalom idején. Katajev Petyával veteti észre, az ő szemével láttatja az eseményeket. De nemcsak fordulatos, egyre kalandosabb eseményekről olvashatunk a regényben, hanem egyúttal remek tablót is kapunk a városról, Odesszáról, a korabeli mindennapokról, a cári Oroszországról."
Még "olvasás alatt" van, kíváncsian várom a folytatást.:-)
2 megjegyzés:
és hol a decemberi kihívás ???? :-)
:-) Nyugi, már írtam korábban, hogy a héten fel fog kerülni, pici türelmet kérek, köszönöm!:-)
Megjegyzés küldése