2009. december 20., vasárnap

Adventi sushi-parti

Sikerült valami szokatlant és egyben hagyományteremtőt csinálni ma: az öcsémmel és kedvesével valamint az én "két pasimmal" az egyik közös nagy kedvencünket, sushit gyártottunk ebédre, amit aztán persze együtt el is fogyasztottunk. Már amennyit sikerült belőle, ugyanis "egy adag" egy kiló rizsből és 10 db algalapból végül hatalmas mennyiség lett...:-) De hát nem volt benne még gyakorlatunk.

Mielőtt megérkeztek a vendégek, kezdtem a speciális kerekszemű rizs átmosásával, mivel maga az előkészítés hosszadalmas: legalább 10 alkalommal mostam át- elvileg addig kell mindig újra ezt tenni, amíg teljesen tiszta nem lesz a víz. Utána egyszerűen kevés vízben, forralás nélkül kell főzni, amíg a víz nagyjából eltűnik, végül konyharuha alatt még 10-15 percet pihentetni. Ekkor már befutott a segítség, hozták a gyönyörű lazacszeleteket, én pedig előkaptam a répát, ubit és almát a vega változathoz (ajánlom azoknak, akit a sushi nyershalas változata elriaszt, mert zöldséggel és gyümölccsel, sőt tojásrántottával is nagyon finom!) és csíkokra vagdostuk a töltelékeket. Amikor a rizs megpuhult a konyharuha alatt, tepsibe terítettük és összekevertük a rizsecet-porral - ez ahhoz kell, hogy jól formálható, masszaszerű legyen a rizs. Ezzel együtt kicsit ki kell hűlnie és máris készíthetőek a tekercsek! A bambuszgyékény helyett, ami direkt ehhez való, valószínűleg egyébként azt utánzó, keleties, régi tányéralátéteket használtunk, amelyek kiválóan megfeleltek a célnak. Ezeket bevontuk fóliával, ráfektettük az algalapot, erre a neten talált leírások alapján a megfelelő elrendezéssel rizs és töltelék került, majd erőteljes mozdulatokkal feltekertük az alátét segítségével és kész is!:-) Valójában mindannyian sokkal macerásabbnak gondoltuk az egész műveletet, de egyáltalán nem az. Az előkészítés kicsit hosszadalmas, mondhatni a rizs átmosásától a csíkokra vagdosásig lehet az egész tipikusan keleti módra akár egy magányos, meditatív, lazító művelet (imádtam, ahogy a rizsszemeket görgettem a kezeim között, bár a végén már mindenhol rizs volt a konyhában...:-)), így együtt pedig egy jópofa közös alkotó-élménnyé vált a végére. És hát a végeredmény!! Mind kinézetre, mind állagában, mind ízében több volt, mint tökéletes, főőőőleg így elsőre!:-)

Íme a sushi makik és rollok (és a kifordított rollok is jobbra fent, azokra külön büszke vagyok) karácsonyi terítőn:



Advent utolsó vasárnapjának állandó programját fixáltuk le ezzel sok évre előre, bármilyen rendhagyó is. A lényege ennek tényleg nem abban áll, hogy valami tipikusan olyan hagyományt követünk, ami régóta megszokott - ugyanakkor mégis olyasmi ez, ami mindannyiunknak nagyon jól esik a legelejétől egészen az evés végéig.:-)

2 megjegyzés:

Napraforgó írta...

Kedves Tina, az én "kihívásomról" és megvalósításáról olvashatsz itt:
www.napraforgo-napraforgo.blogspot.com, Klimt után szabadon cím alatt.
Köszi az ötletet:)

Hűséges olvasód leszek, mivel a kihívásokért élek-halok:)
Anna

Merika írta...

Én nagyon örülök, ha ez a tesóval és párjával valóban az ünnep egy hagyománya lesz nálatok!!!