2009. március 26., csütörtök

Fred Astaire

Szeretitek...?:-)
Nekem ő szól most éppen a kocsiban pár napja és mindig mosolyognom kell, ha hallom. Az általa odavarázsolt egykori hangulaton túl, ami már önmagában több mint jó, átjön ennek az embernek a mérhetetlen életszeretete, játékossága, az "adni-élethivatása" is. Így írnak róla:

"Fred Astaire a könnyed elegancia táncosa volt. Rajongói szerint ő volt a tökéletes ember. Akitől a gonoszságnak még a gondolata is távol állt. Életének története a megvalósult amerikai álmok története. Azért kezdett táncolni, mert a nővérének szüksége volt egy partnerre. Azt már a tehetségüknek köszönhették, hogy a színpad sztárjai és a felső tízezer kedvencei lettek. Amikor Adéle Astaire egy angol lordhoz ment feleségül, Fred egyedül folytatta tovább. A hangosfilm Hollywoodba csábította. Ginger Rogers lett az új partnere. Kilenc filmet forgattak együtt, a két világháború közti látszat-béke legszebb esztendeit táncolták át. Emberek millióinak szereztek felejthetetlen élményt. Fred Astaire alakját még ma is azonnal felismerjük, ha a mozivásznon meglátjuk. A sikernek nagy ára volt. Fred napi tíz-tizenkét órákat gyakorolt. Ennek a szigorú munkamódszernek köszönhette, hogy még a hetedik x-en túl is tudott táncolni. Egyik életrajzírója ezt írta könyve végén: amíg film van a világon, Fred Astaire-re mindig emlékezni fognak az emberek. Bradányi Iván [az életrajzírója] tovább megy ennél, ő azt állítja, hogy az emberek, akik Fred Astaire-re emlékeznek, azt is tudják, hogyan lehet a szívükkel mosolyogni."

Osztom! Szegényebb (lett) volna Nélküle a Világ. Köszönjük, Fred!:-)


Nincsenek megjegyzések: