Nekem nagyon tetszik, amiket alkottak - és hozzá a kommentárok is, amik érkeztek. Mutatom őket motivációnak!:-)
Kata (Rainbow) volt a legfrissebb:
"Én is - már a játék meghírdetése előtt - valami hasonlón gondolkodtam. Az évvégi számvetést mindig meg szoktam magamnak csinálni, nagyon jó ötlet volt ezúttal csak a pozitívumokra koncentrálni.
Még szilveszterkor elkezdtem írni a velem történt jó dolgok listáját (sikernapló!) és ezt most egy scrapbook oldalban összefoglaltam a lényegét. Ami rendhagyó nálam az hogy ez utóbbi lépés hagyományos technikával történt. Ez az első igazi (nem digi és nem hibrid) oldalam és ráadásul a saját fényképemmel, ami szintén ritka nálam. Furcsa, de nagyon jó volt ezzel (saját magammal) foglalkozni, A kinyomtatott listát az albumban két lap közé rejtettem.
Kiváncsian várom a következő fordulót!"
Emese:Kiváncsian várom a következő fordulót!"
"Hát nagyon piszkálta a csőrömet ez a kihívás, különösen azért, mert a tavalyi év küzdelmes volt a számomra és a "siker" szót nem nagyon tudtam mihez odarendelni... (...) Köszönöm a feladatot, jó volt kicsit elgondolkodnom az életemen:)"
Izmiri (Éva):
Szilvi:"Ahogy a kommentben is írtam, nekem a tavalyi évben szinte minden úgy történt, ahogy elképzeltem, terveztem. Gondolkodtam is sokat ezen mostanság, így jó volt konkrét oldalba foglalni ezt. Először digiben kezdtem neki (lehet, azt is befejezem majd és elküldöm), de közben rátaláltam Emily Falconbridge-nek erre a szuper freestyle oldalára, amit muszáj volt liftelnem. Így készült el ez a hagyományos oldal a digit megelőzve. :)"
Szilvi, teljesen átjön a "sikervihar"-hangulat!:-)
Végül pedig én is elkészültem, ezt is megmutatom! Érdekes, hogy az ember nekikezd, kiválasztja a fotót, nézegeti, mint az adott év tükrét és aztán valami egészen más kerekedik ki az egészből, mint aminek indult... Az enyém például sokkal elgondolkodóbb, filozófikus hatású lett, nem olyan, mint amilyennek szántam (érdekes, hogy mi van "belül", nem...?:-)), de éppen ez benne az érdekes. Azért utólag pár virággal (középen cipőgombbal) és virágos pecséttel még feldobtam...:-)))
Szeretettel várom a továbbiakat!:-)
5 megjegyzés:
Nagyon szépek! Gratulálok az oldalakhoz és a sikeres évhez is! A mostani pedig legyen még szebb mindenkinek!
Egyébként elárulom, hogy az enyém is majdnem kész több mint egy hete, már csak a fotó hiányzik, még nem hívattam elő. Szóval már megvan, ami rákerül, és minden más teljesen elkészült. (Azért nem hívattam még elő a fotót, mert sok fotót akarok egyben beadni, viszont ha előhívattam volna őket, biztos hogy nem tudtam volna ennyire sem a vizsgákra koncentrálni. Kedden elvileg végzek velük és akkor jöhet az alkotás! :))Szóval hamarosan az enyém is érkezik.:)
Imádom ezt a képet rólad!!! És így még jobb, hogy oldalba foglaltad!
Én kutya vagyok, még csak egy gondolat-csírám van, hogy mit csinálok majd. Persze az is a fotózással kapcsolatos és nem a családommal. Emiatt kicsit szarul érzem magam, olyan önzőnek hat.
Atyus, várom!!:-)
Picur,
ez az oldal RÓLAD szól és arról, amit az elmúlt évben (NEM összességében és egyáltalán az egész életedet tekintve!) a legfontosabbnak tartasz eredményként. Ugyan miért ne lehetne ez hangsúlyosan a fotózás...??:-) Ez most pont nem arról szól, hogy szarul érezd magad, hé!!:-)
(Én pl. azon gondolkodtam, hogy Andris robbanászerű és korához képest korai beszédfejlődését beírjam-e, aztán rájöttem, hogy ez az Ő sikere elsősorban...:-))) Majd kap ő is egy oldalt!;-))
Gratula az oldalakhoz, a fejemben már összeállt még meg kell csinálni, igyekszem!!!!
Szia Tina!
Az én képem itt található (blogom még nincs): http://www.scrap.hu/galleryposts.php?imageid=5651
Felkeltette az érdeklődésem a kihívás, mert nagyon igazad volt a bevezetőben, az ember gyakran csak azt mondogatja: ez sem sikerült, az sem sikerült.
Meg kell, hogy mondjam, nem volt könnyű összeszedegetni a 2008-as évet. Itthon vagyok GYES-en, nevelem a majdnem 2 éves ikerlányaimat, meg az iskolás fiamat. Sikerek? Nekem? Először nem is tudtam mit felsorolni, annyira belesimultam a hétköznapokba. Aztán eszembe jutott Kréta, és az, hogy oda azért mentünk, mert MÁR 10 ÉVE VAGYUNK HÁZASOK. Aztán már jött a többi "magától"... Köszönöm az ötletet!
Mónika
Megjegyzés küldése