2009. július 10., péntek

Angyalok és démonok



Volt szerencsém a héten moziban látni és vegyes érzésekkel jöttem ki.

Benne volt az általam kedvelt nyomkeresős-vonal (erre számítani is lehetett, még jó), jó színészek és nagyszerű alakítások, gyönyörű helyszínek, klassz operatőri és technikai munka és egy jó kis történelemóra Vatikánról, amit nagyra értékeltem. Viszont rohangálós volt és helyenként követhetetlen, hogy mit miből következtetnek ki pontosan és miért éppen azt és egyáltalán, valóban ennyire összefügghet minden mindennel, de nem volt sok idő rajta elmélkedni, úgy pörgött minden, néha mintha attól féltek volna, hogy elfogy a film és nem érnek a sztori végére... Ebből a szempontból elég szokványos és sűrű volt. De a végefelé ott volt a csavar és egy hökkenet, amire így utólag visszagondolva számítani lehetett, de ott és akkor nekem mégis váratlan volt - na, az azért ütött. De nem lövöm le a poént. Sajnálom már, hogy nem könyvben olvastam inkább először... Azért nézzétek meg!:-)


1 megjegyzés:

Schulcz Veronika írta...

Megnéztem én is, nekem is tetszett. Szerintem érthető és követhető volt (nekem a Da Vinci kód sokkal bonyolultabbnak tűnt), mellesleg nagy igazságok voltak a filmben..., csak meg kellett hallani. ;-) Azt is lehetett azért sejteni, hogy ki áll az egész mögött, de én sem lövöm le a poént. :-))