Fred Astaire

Szeretitek...?:-)

Nekem ő szól most éppen a kocsiban pár napja és mindig mosolyognom kell, ha hallom. Az általa odavarázsolt egykori hangulaton túl, ami már önmagában több mint jó, átjön ennek az embernek a mérhetetlen életszeretete, játékossága, az "adni-élethivatása" is. Így írnak róla:

"Fred Astaire a könnyed elegancia táncosa volt. Rajongói szerint ő volt a tökéletes ember. Akitől a gonoszságnak még a gondolata is távol állt. Életének története a megvalósult amerikai álmok története. Azért kezdett táncolni, mert a nővérének szüksége volt egy partnerre. Azt már a tehetségüknek köszönhették, hogy a színpad sztárjai és a felső tízezer kedvencei lettek. Amikor Adéle Astaire egy angol lordhoz ment feleségül, Fred egyedül folytatta tovább. A hangosfilm Hollywoodba csábította. Ginger Rogers lett az új partnere. Kilenc filmet forgattak együtt, a két világháború közti látszat-béke legszebb esztendeit táncolták át. Emberek millióinak szereztek felejthetetlen élményt. Fred Astaire alakját még ma is azonnal felismerjük, ha a mozivásznon meglátjuk. A sikernek nagy ára volt. Fred napi tíz-tizenkét órákat gyakorolt. Ennek a szigorú munkamódszernek köszönhette, hogy még a hetedik x-en túl is tudott táncolni. Egyik életrajzírója ezt írta könyve végén: amíg film van a világon, Fred Astaire-re mindig emlékezni fognak az emberek. Bradányi Iván [az életrajzírója] tovább megy ennél, ő azt állítja, hogy az emberek, akik Fred Astaire-re emlékeznek, azt is tudják, hogyan lehet a szívükkel mosolyogni."

Osztom! Szegényebb (lett) volna Nélküle a Világ. Köszönjük, Fred!:-)

A hastánc dicsérete

Kevés olyan tevékenységet ismerek, ahol nőbb a Nő, mint tánc közben. Főként, ha ez ráadásul kifejezetten női tánc. Hol szelíd, hol vad, hol lágy, hol dinamikus, telis-tele a legkülönfélébb yin-es energiákkal. Jó nézni és még jobb részt venni benne! Vannak itt szemtelenül fiatalok, feszes bőrrel és izmokkal és vannak anyukák (ők vannak többen), sokatmondóan kerekedő csípővel és asszonyosabb, de egyáltalán nem kevésbé szép mozgással (sőt:-)). Mindeneki bátran megmutatja a hasát, itt nem téma a szülési csík vagy a lötyögőbb bőr, pedig van belőlük elég: tánc közben túlzás nélkül mindenki gyönyörű! Csillog a lányok szeme, tekerik és rázzák és senkit nem érdekel, kin hol van több vagy kevesebb. Van, aki minden alkalomra beöltözik, pusztán örömből, ünnepli a táncot, a másfél órát, ami róla szól. Felveszi a libbenő szoknyáját és a csilingelős kendőjét, kibontja a haját, sminket tesz fel és még egy nagy, sokköves gyűrűt is húz az ujjára. És van, aki egyszerűen cicanadrágban és haskivillantós pántos pólóban érzi jól magát. Judit, a szőke, fürtöshajú, 50 körüli tanárnőnk bekapcsolja a zenét, nevetve közénk penderül és energikusan belendül, mi pedig mosolyogva próbáljuk követni, pedig nem egyszerű...

És táncolunk, mi Nők.:-)