2009. július 26., vasárnap

Kevin 50

Ez azért még mindenképpen belefér a nyaralás előtt, mert semmiképpen sem maradhat ki... Egy zseni ma 50 éves.

Nemcsak Oscar-díjas (és sok egyéb díjas) hollywoodi színész, annál sokkal-sokkal több. Színházi színész, rendező és egy színház művészeti vezetője (Old Vic, London), de kiváló énekes és meghökkentően tehetséges parodista is, aki tévéműsorokban rendszeresen - de a legnagyobb tisztelettel - utánozza kollégáit és az egykori nagyságokat. Ha látom egy szerepben vagy nyilatkozni egy filmjéről, egy darabról, egy rendezéséről, olyan elhivatottság sugárzik róla, olyan szenvedély és néha szinte önemésztő beleélés és odaadás, hogy az valami félelmetes. Minden filmjét, alakítását ajánlom, kiemelni sem tudok semmit, mindenben hiteles és nagyszerű.

Isten éltessen, Kevin Spacey!:-)









"Spacey több, minden idők "legjobb gazembereit" összegző listán szerepel előkelő helyen. Az Empire magazin a kilencvenes évek legjobb színészének választotta, az Entertainment a legjobb 25 színész, míg az amerikai People magazin a legjobban öltözöttek közé szavazta be. Spacey magánéletét óvja a nyilvánosságtól, csak annyit tudni, hogy felesége nincs, kutyája van, rajong a profi birkózásért és szeretne megmászni egy nagyon magas hegyet."

2009. július 25., szombat

Júliusi "igenek"

Nehezebb feladatot adtam magamnak a júliusi kihívással, mint hittem volna! Annyira magától értetődő, hogy mikor mondok igen-t és mikor nem-et egyes helyzetekben, hogy igen nehéz ebből kilépni. Viszont néha tényleg érdemes kilépni belőle, azt is tapasztaltam. Jó kis kísérlet volt és még van is néhány nap júliusból... Átütően tanulságos sztorim ugyan nincsen, de kettő tudatos igen-t fel tudok idézni az elmúlt hetekből:

1. Napi szinten igen sok telefont kapok, ahol a legkülönbözőbb ajánlattal keresnek meg a cégnél, mint ügyvezetőt. Ilyenkor általában hamar leteszem, a nyolcvannyolcadik borkóstóltató cég vagy internetes szolgáltató, futár-szolgálat nem érdekel, főleg, ha sok a sürgős munka. Az egyik ilyen tizenkettő egy tucat hívást viszont kivételesen meghallgattam - a sürgős teendőim dacára és hogy kolleganőm szabija miatt ráadásul kettő helyett dolgoztam - és kiderült, hogy ennek köszönhetően egy kedvezőbb percdíjjal beszélhetünk a vonalas telefonon, egy plusz év hűségnyiltakozattal. Mivel nem szándékozunk váltani, ez persze belefér és akkor most örülünk.:-)

2. A szabadságom előtti utolsó munkanapon éppen a nyár eddigi legmelegebb napja volt, 38 fok délután kettőkor, amikor elindultam hazafelé a hullámzó levegőjű Belvárosban. Mivel a Párom és kisfiam a nagyszülőknél töltöttek pár napot, egyedül voltam otthon. Eszembe jutott, hogy milyen jó volna most, hogy ráérek egész délután, kicsit csavarogni a 1,5 metrómegállóra levő vásárcsarnokban, ahol évekkel ezelőtt jártam utoljára és venni pár fincsi dolgot, felfedezni, oda vajon miért érdemes néha eljárni...? Az időjárásra gondolva persze egyből elment tőle a kedvem, inkább vágytam a hűvös szobába mielőbb, mint egy emberekkel teli forró csarnokba, ráadásul gyalog voltam, de mégis elmentem - ha már kitaláltam, legyen "igen"!
Egy szó mint száz: megérte!:-) Legalább ötször ide-oda végigsétáltam az egész helyet és isteni dolgokat találtam, vettem egy tő bordó bazsalikomot, házi joghurtot, aszalt paradicsomot (ennek lehet, hogy szentelek még egy külön bejegyzést:-)), juhtúrót, magos baguettet reggelire és még pár apróságot és finomságot, amit két kézzel, hazabuszozással elbírtam.

Harmadik még nincs, de ami késik, talán nem múlik.:-)

A következő 2 hétben egy kis szünet lesz itt a blogon, mert nyaralni megyünk. Az augusztusi kihívás felkerül majd jövő héten és azért várok igen-sztorikat azoktól, akiknek van ilyen!

További szép nyarat kívánok!
Tina

A rosetói rejtély

"Kivételesek című, a HVG Könyvek által kiadott könyvében a népszerű szerző, Malcolm Gladwell arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa: ha meg akarjuk érteni a sikert, azt, hogy egy ember miért fut be, akkor alaposabban szemügyre kell vennünk a körülményeit – a családjukat, a születési helyüket, sőt a születési dátumukat is. A siker története sokkal bonyolultabb és érdekesebb, mint azt első pillantásra gondolnánk. Jó példa erre Stewart Wolf doktor rosetói vizsgálata, amelynek merőben új következtetései megváltoztatták annak idején a szívroham rizikófaktorainak megítélését. Hogy mi történt Rosetóban? Az alábbi rövid részletből megtudhatják."

2009. július 21., kedd

„Irtózom attól, ...

... hogy bölcs, vagy hős, vagy szent leszek. Magasabb igényem van. Normális ember kívánok lenni.”
(Hamvas Béla)

2009. július 19., vasárnap

Betűk a falon

Miért ne írhatnánk fel a családtagok neveit az ágy fölé vagy a kedvenc idézetünkat a nappali, a dolgozó falára? A szekrényajtóra is függeszthetünk feliratot egy vállfára vagy írhatunk a konyhában tányérokra...

Nekem tetszik...!:-)





















(fotók: www.countryliving.com, www.vinylattractions.com, www.wisedecor.com)

2009. július 16., csütörtök

"Ha kevesebb bűntudatot érzel, ...

... azonnal boldogabbnak kezded érezni magadat. Ha boldogabbnak érzed magadat, kevesebb ellentmondást érzel, több harmóniát - együttességet. Ha érezni kezded az együttességet, a nagyobb harmóniát, hirtelen valamiféle kegyelmet érzel magad körül."
(Osho)

2009. július 12., vasárnap

Benjamin

Mély tartalmakat feszegető, komoly - számomra kissé komor - film. Furamód végig benne van a főszereplő furcsaságának a tragikuma, ami egészen szívszorítóvá teszi a hangulatot még a történet ritka önfeledt, vidám pillanataiban is. Egy olyan film, amit "látni kell", ez kétségtelen, aztán lehet róla beszélgetni - szerintem egyáltalán nem szeretni nem is lehet, mert egészen egyszerűen szép és felkavaró.

Az öreg Brad Pitt viszont annyira bizarr volt szegény még önmagában is, nemhogy belegondolva, hogy az most valójában még egy gyerek, hogy én is "fordítva" működtem közben: a film eleje közben nem nagyon tudtam enni a látványától... Az öregítő sminkek egészen jól sikerültek, a számítógépes fiatalító kúráknál viszont (nekem) nagyon kilógott a lóláb a porcelánarcok láttán, az néha sajnos illúzióromboló volt.

Összességében persze bekerül a tündérkönyvtárba, mert értékes, varázslatos filmnek találtam. És valószínűleg mindenkinek más értéket közvetít, akár egészen mást mutathat és adhat - ha ez volt a cél, akkor azt sikerült elérni.


A Muzsika Hangja az antwerpeni vasútállomáson 2009. március 23-án

http://streaming.vtm.be/VTM/opzoeknaarmaria/Video/STUNT_MARIA_FINAL_EXPORT.wmv

További vidám hétvégét kívánok Nektek!:-)

Ajándékok

A sorsolás után úgy döntöttem, hogy ezúttal nem kész ajándékokat adok a nyerteseknek, hanem olyan alapanyagokat, amikből ők tudnak alkotni valamit.

Ági szeret hímezni, így egy évek óta félkész keresztszemes képemet kapta meg. Én is szeretem az ilyesmit, de a nagyobb, több időt igénylő munkák nem nekem valóak, pedig ez is nagyon szépnek tűnt így előzetesen, egy mediterrán tájkép lesz belőle. Ágira bíztam hát a folytatást, kíváncsian várom a végeredményt!:-)

Ccsigaházról is az derült ki számomra, hogy szívesen kézimunkázik, varrogat, úgyhogy a kincsesládámból válogattam neki (részben kézi verésű) csipkéket, gombokat, gyöngyöket, szalagot, amit postán küldtem el - remélem, örömmel használja majd fel őket!:-)



Szilvinek a fotózáshoz szántam valamilyen kelléket, de végül egy feng shuis gyertya lett belőle, hogy segítsen neki abban, ami számára most a legfontosabb.

Bízom benne, hogy mindenki olyasmit kapott, ami igazán örömet okozott!:-)

2009. július 10., péntek

Angyalok és démonok



Volt szerencsém a héten moziban látni és vegyes érzésekkel jöttem ki.

Benne volt az általam kedvelt nyomkeresős-vonal (erre számítani is lehetett, még jó), jó színészek és nagyszerű alakítások, gyönyörű helyszínek, klassz operatőri és technikai munka és egy jó kis történelemóra Vatikánról, amit nagyra értékeltem. Viszont rohangálós volt és helyenként követhetetlen, hogy mit miből következtetnek ki pontosan és miért éppen azt és egyáltalán, valóban ennyire összefügghet minden mindennel, de nem volt sok idő rajta elmélkedni, úgy pörgött minden, néha mintha attól féltek volna, hogy elfogy a film és nem érnek a sztori végére... Ebből a szempontból elég szokványos és sűrű volt. De a végefelé ott volt a csavar és egy hökkenet, amire így utólag visszagondolva számítani lehetett, de ott és akkor nekem mégis váratlan volt - na, az azért ütött. De nem lövöm le a poént. Sajnálom már, hogy nem könyvben olvastam inkább először... Azért nézzétek meg!:-)


2009. július 9., csütörtök

Egy csokornyi rózsa

A héten felfedeztem egy új boltot az irodától nem messze. Mint kiderült, előző héten nyílt, lakberendezős és virágbolt egyben, nagyon hangulatos. Úgy találtam rá, hogy az ajtajában pár csokor púderszínű rózsa pihegett a melegtől egy lavór vízben, szegények már igencsak megviseltek voltak - viszont kaptam bent egy csokor frisset, vidámabb, élénkebb színekben, nézzétek csak:





És igazi rózsaillata van ám, nem "műanyag", egész úton hazafelé őket szagolgattam...!:-) Kislány koromban a nagyszüleim kertjében volt számtalan színű és illatú rózsatő - képzeletben mindig rögtön oda repülök vissza, ha rózsaillatot érzek...

Szeretem a rózsát. Lassan 5 éve, hogy Niknél Dublinban rózsás fürdősót gyártottunk. Persze, ott lehetett kapni sópelyhet és apró rózsabimbókat - ez utóbbiakat örömmel fedeztem fel nemrég a helyi bioboltban hibiszkusszal keverve, teaként. Szóval fürdősó: rétegeztük a sót, a rózsabimbókat és pár csepp illóolajat tettünk rá, ez utóbbiból tényleg csak nagyon keveset. Csinos üvegbe zártuk, feliratoztuk, szalagoztuk, ajándéknak is szép volt nagyon.

Ezen felbuzdulva hazatérve a minirózsámról bimbókat gyűjtöttem és felfűztem dísznek-illatnak a tálalószekrány oldalára, egy csokor levendula társaságában. (Milyen jó, hogy akkor lefotóztam...!:-))



Kozmetikumok házilag:

A bársonyos kéz:
Végy ¾ csésze rózsavizet, ¼ csésze glicerint ½ teáskanál ecetet és ½ teáskanál mézet. Alaposan rázd össze egy üvegben. Használd minél gyakrabban.

Kivörösödött, gyulladt bőrre:
Keverj bele 1 evőkanál sütőport 1 csésze rózsaolajba. Rázd föl jól és vattával vidd fel az irritált területre.

Fürdés után:
Végy 1 csésze rózsavizet, 1/3 csésze Hamamelis kivonatot, 1 teáskanál mézet, 1 teáskanál kámfort, ½ teáskanál alumíniumoxid port. Keverd simára. Öntsd üvegbe és rázd jól össze. Vidd fel a bőrödre. Nőknek, férfiaknak (pl. borotválkozás után) egyaránt ajánlott.

(www.kertpont.hu)



Rózsalekvár

Hozzávalók:

1 alma

1 kg rózsaszirom

70 dkg cukor

1 citrom leve


Elkészítés:
Az almát gerezdekre vágjuk, magházát kimetsszük, húsát 7 deci vízzel pépesre főzzük. Ezután levét leszűrjük, a rózsaszirom felét beleszórjuk, összekeverjük, és két órán át áztatjuk. Ismét egy fazékba szűrjük, a cukrot hozzáadjuk, és addig forraljuk, amíg teljesen elolvad benne. A citromlevet belecsorgatjuk, s a maradék rózsaszirmot hozzáadjuk. Folyamatosan kevergetve addig főzzük, amíg tányérra cseppentve megdermed. Még melegen üvegekbe töltjük, lezárjuk, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni. Frissen, langyosan is nagyon finom.