2011. október 10., hétfő

Sajtos fánk és répatorta

Ezekben így nincs semmi különös, még én is próbálkoztam már velük többször, pedig nem vagyok nagy konyhatündér. (Mondjuk sütiket sütni azért nagyon szeretek.)

Ámde hogy ezúttal miből sütöttem, az az érdekes: leltem pár hónapja a veresegyházi piacon egy régi szakácskönyvet - igen, hasonló mindenkinél van otthon a dédmamá(k)tól, nekünk is:-) -, ami ebben  megfogott, az egyrészt az ételek elnevezései voltak, másrészt az, hogy az Uj Idők folyóirat olvasói által beküldött recepteket tartalmazza az opusz, ráadásul eredeti, saját megfogalmazással. Zseniális, rendkívül aranyos ötlet!:-)


Nagyon jókat derültem a szövegeken és mivel például hőfokra, sütési időre még alig-alig van utalás a receptekben, még nem is készítettem belőle semmit... Azért így kell hozzá bátorság, főleg nekem.

Végül most hétvégén összeszedtem magam és a kacsasült mellé választottam belőle egy köretet és délutánra egy süteményreceptet is, íme!



A "citrom- vagy csokoládéjég" az utóbbin mondjuk zacskós marcipános tortabevonó lett, isteni volt vele, tényleg nagyon finomra sikerült. A sajtos fánkot meg az egyévesem és az ötévesem is falta, utóbbi az első falatok után kérte, hogy legyen még ilyen máskor is, ami "őinyencségétől" különösen nagy szó.:-)

Olyanok vannak még a könyvből tervbe véve, mint a "káposztapudding", a "vasonsült", a "harlequinlepény" vagy a "tejszines mokkacukorkák", de például háromféle fügebor recept, ecetes gomba és olajos paprika is van benne...:-)

2 megjegyzés:

Tipitá írta...

Tegnap este én is répatortát sütöttem. Másfajta recept szerint:)), de ezt leírtam és kipróbálom!

Lilla írta...

De jó! A nagymamám a házi rétes receptjét diktálta be nekem így "két-három összve marék liszt". :) Ugye mondanom sem kell, hogy az ő markába az enyém kétszer is bele férne. Innentől a pontos receptúra már az ő titka marad.